Mit jelent a növényeknél az egyszikű kétszikű, ill. egylaki kétlaki?

A sziklevél a növény egyedfejlődése során keletkezett első levél, amely a magban levő embrión alakul ki; gyakran tartalék tápanyagokat tartalmaz, máskor lomblevéllé fejlődik.

Az egyszikűeknek egy sziklevelük van. Ez tagolatlan és levélerezete mindig párhuzamos; lágyszárúak, gyökérzetük bojtos, virágzatukban pedig a hármas szám a leggyakoribb. Ide tartoznak a fűfélék, valamint a tulipán, a liliom stb.

A kétszikűek lágyszárúak, fák és bokrok is lehetnek. Magjaikból két sziklevél fejlődik. Gyökérzetük fő- és mellékgyökerekből áll. Leveleik gyakran tagoltak és erezetük elágazó. Virágaikban az ötös szám a gyakori. Ide tartoznak a gyümölcsfák, a káposztafélék, a szőlő, a rózsa és még sok más termesztett, kerti növény.

[link]

[link]

[link]

Egy egylaki növény (monoikus növény) esetében ugyanazon az egyeden mind működőképes hím viráglevél (porzó, stamen), mind pedig működőképes nőivarú viráglevél (termő, carpellum) kifejlődik.

- Egylaki és egyivarú az a növény, ahol a porzós és termős viráglevelek ugyanazon növényen (egylaki), de külön virágban fejlődnek (egyivarú), ilyen például a kukorica vagy a szelídgesztenye.f [1]

- Egylaki és kétivarú az a növény, ahol az egyedek kétivarú virágokat fejlesztenek.

- Kétlaki és egyivarú és az a növény, ahol a porzós és a termős virágok külön-külön virágban fejlődnek (egyivarú), és ráadásul a porzós és a temős virágok más-más egyedeken találhatók (kétlaki). Ilyen például a mogyoró, a kender, a komló vagy a lucerna.

[link]

Pedro

Egylaki-kétlaki: egy egyeden van a hím és a női virág, illetve külön egyeden. (Kicsit bonyolultabb a helyzet, mert lehet kétivarú virág is.) Ehhez kell egy pici gyakorlat a felismerés során, egyszerűbb megtanulni, mint a virágokat végignézni, hogy most épp melyik.

Egyszikű-kétszikű: egy, ill. két sziklevéllel csíráznak. Csírázáskor a legegyszerűbb eldönteni, de a legritkább esetben lát az ember csírázó magot növényfelismerés okán.

Az egyszikűekre általában jellemző a mellékgyökérzet, párhuzamos levélerezet, gyakran a szárölelő levél is, sokszor lágyszárúak, ritka a fatermetű egyszikű (ilyen pl. a pálma). Nincs másodlagos vastagodás, azért, de ez csak plusz infó. A fűfélék egyszikűek, erre gondolj, illetve a gabonanövények is: búza, rozs, árpa, zab, kukorica.

A kétszikűeknél ellenben a más dolgok dominálnak: főgyökérzet, hálózatos levélerezet, gyakori a fásodás (mivel van másodlagos vastagodás). A burgonya kiváló példa, de ott van még egy rakat más növény is, mint a legtöbb fa: tölgy, bükk.

Sok növényen látszik, hová tartozik.