Tegyük fel, hogy van 1 atomnyi 238-as uránizotópot, melynek felezési ideje ugye 4,5 milliárd év, azaz ha jól értem, akkor akkor alakul át másik elemmé a hasadás miatt. Mi történik a 4,5 milliárd év alatt vele?

Az adott idő alatt bomlik le a fele más anyaggá folyamatosan.

Ez tehát egy lineális folyamat, ezért is alkalmazzák kormeghatározásra.

Ez nem egészen így működik.

Ha veszel jó sok ilyen atomot, akkor ennyi idő alatt elbomlik a fele. Addig nem sugároz semmit, és akkor is csak azért sugároz, mert bomláskor (ezt inkább törésnek kellene hívni) neutronok is keletkeznek. Neutronsugárzása van - aztán ezek másodlagos sugárzást okoznak ott, ahol becsapódnak.

Mitől fogyna el???

Közben kvantummechanikai folyamatok történnek vele, és minden pillanatban el kell döntenie, hogy most éppen bomlik, vagy sem. Az meg leginkább a véletlentől függ: közönséges módon (pl. pár ezer fokra felmelegítve) nem lehet befolyásolni ezt a bomlást.

Az, hogy egy atom mikor bomlik, azt nem tudod megmondani. A felezési idő sokaságra vonatkozik, és csak valószínűséget ad.

Érdekességképpen megjegyzem, ha egy radioaktív atomot folyamatosan figyenek, akkor az sosem bomlik el! Ez a kvantum Zenon eeffektus.

[link]

Próbáld úgy elképzelni, hogy az atomok egységnyi idő elteltével feldobnak egy kockát. Ha hatost dobnak, akkor kettéhasadnak. Mondjuk legyen 1000 ilyen atomod.

Az első dobás után az atomok 1/6-oda bomlik el, azaz 833 atomod marad.

Ebből a második dobás után a 833-nak bomlik el az 1/6-oda, így 694 atomod marad.

A harmadik dobás után 578 atomod marad.

A negyedik dobás után 482 atomod marad. (közelítőleg a fele)

Tehát ez azt jelenti, hogy a felezési idő 4 időegységet jelent.

Persze lesz olyan atom, aki az első dobásra elbomlik, sőt minél inkább telik az idő, annál kevesebb atom fog – darabszámot tekintve – elbomlani. Így ha fogsz egy urántömböt, akkor most fog sugározni a legjobban, 4,5 millárd év múlva már kevésbé, hiszen kevesebb atom fog elbomlani benne. Viszont lesz olyan atom, ami 1000 dobás után sem fog dobni hatost. Kicsi az esélye, de lehetséges.

A tényleges helyzet az, hogy az atomok gyakorlatilag minden időpillanatban a véletlen paraméter(ek)től függően bomlanak el, vagy éppen maradnak egyben. Ez kicsit olyan, mintha nonstop dobálnának egy sokkal nagyobb oldalszámú „kockát”.

Még egy kis segítés a megértésben, ha vizuális típus vagy: [link]

Postosan így van, ahogy mondod, 1 db atom radioaktív bomlási félidejéről nincs értelme beszélni.

Megtörténhet azonnal, de 38 milliárd év múlva is.

A 4,5 milliárd év ugyanis bomlási FÉLidő.

Ez azt jelenti, hogy a statisztikai sokaságnak a FELE bomlik el ennyi idő alatt.

Ez azt is jelenti, hogy a látható mennyiségben jelenlévő minta folyamatosan sugároz, mert minden pillanatban bomlások sokasága töténik benne. (Az Avogadro szám ugyanis egy rettenetesen nagy szám!)