Vannak olyan körülmények, amelyek mellett a víz forráspontja 10-15 fok körül van?

Alacsony nyomással.

Esetlég még akkor ha adnál hozzá vmi spéci anyagot, de az már nem tiszta víz.

A teánál nem az a lényeg, hogy forrjon a víz, hanem hogy meleg legyen. Hideg vízben is tudsz teát áztatni, és ki is oldódnak belőle anyagok, de ezek összetétele (ezáltal az íze és a hatása) más lesz, mint ha meleg vízzel csinálnád.

Nem kell, hogy a hideg víz egyébként forrjon, a forrás ténye nem sokat ad hozzá a tea minőségéhez.

Itt egy táblázat, melyben leírnak pár nyomás értéket az ottani forrásponttal, sajnos 26 fok a legalacsonyabb, de már itt is láthatóan rohadt alacsony nyomás kell.

[link]

Mondjuk olyan 1500 dollárért mintha lenne olyan vákuumszivattyú, ami le tud menni erre a szintre.

"Én úgy képzeltem, hogy a rezgő vízmolekulák miatt könnyebben "kifőződik" a levelekből az anyag és a rezgés mellékhatásaként hő keletkezik."

Nem attól fog "rezegni", hogy forr, hanem magától a hőtöl. És a hő nem mellékhatás, hanem a hőmozgás adja magát a hőenergiát. A forrás miatti bugyogás ahhoz képest nudli, az nem oszt, nem szoroz. :)

Simán fel tudod forralni a vizet szobahőmérsékleten, sőt alatta is. Próbáld ki, tölts negyedig egy műanyag fecskendőt (ne maradjon benne levegő, pici sem), fogd be a végét és húzd ki, első körben a levegő fog eltávozni a vízből szinte azonnal, de aztán tovább bugyog majd, látni fogod, hogy forr.

Ez azonban nem lesz elég a teához, oda hő kell.

Igen, tehát amit keversz, az a vízmolekulák rezgése, és a gőzborékok mozgása (pezsgése) a vízben.

A forráskor ez utóbbi történik, azaz gőz tör a víz felszínére pezsgő buborékok formájában. Ha alacsony nyomáson csinálod, akkor ugye mindez alacsonyabb hőmérsékleten zajlik le. Ha ezt imitálni akarnád, akkor például fúvathatnál levegőt a vízbe, nem szükséges hozzá a vizet allacsony nyomáson forralni. Ez valójában egy szolíd keverőhatást biztosít, nem sokkal többet, mintha kanállal alaposan felkevernéd.

A vízmolekulák rezgése az teljesen más tészta. Ha megnézed a hőmérséklet definícióját, akkor ott olvashatod, hogy a részecskék mozgási sebességéből adódik. Tehát ha gyorsan rezgő vízmolekulákat akarsz, akkor sajnos a hőmérsékletet kell növelned.

Ha a tealevelet megnézed, akkor ez voltaképpen egy elpusztult növényi szövetdarab alaposan összemorzsolva. Viszont egy-egy ilyen morzsalék darabka még mindig nagyon sok elhalt növényi sejtből áll, melyeket valójában sejtfal véd. Ha a teát csak hideg vízben kevergeted, akkor sokkal kevesebb sejtet fogsz tudni és sokkal kisebb mértékben feltárni (azaz kinyitni és kinyerni belőle az oldható anyagokat). Melegvizes esetben a vízmolekulák rezgése mellett a tealevél biológiai anyagai is rezegnek, ezáltal roncsolódnak, ezáltal ezek a sejtfalak jobban szétesnek, kinyílnak. Tehát itt ha megnézed egy teakivonat készítéséről van szó, melynél számít az, hogy a teanövény szöveteit milyen mértékben roncsolod el a meleg vízzel.

(Nem véletlen, hogy pl egy jakuzzi nem főzi meg az embert, pedig ott is egy általad vázolt pezsgéses állapot van, igaz légbuborékokkal.)

Abból a szempontból számít a forrás pezsgése, h olyankor a szennyezőanyagon(ezesetben teafűn) kezdenek kialakulni a buborékok, ez mechanikailag is bomlasztja a tealevelet, megkönnyítve h minél kisebb szemcsékhez érjen a víz, minél több anyag kioldódjon.

De mint említettem ezt sok teánál nem ajánlják, van olyan aminek a megfelelő íz eléréséhez elég 80°.