-Előismeret nélkül hogy tudom megállapítani egy atom forrás és olvadás pontját. (pl.2 atom hasonlításakor) -Egy vízmolekula hány db hidrogénkötés kialakítására képes?

Egy atomra nem értelmezhetőek ezek a fogalmak.

Egy vízmolekula, 2 hidrogénkötést tud létesíteni mint donor, és szintén kettőt mint akceptor.

Az olvadás és forrás ahalmazállapotok átmenetét jelenti, ezért egy atomra nem értelmezhetők. Amire te gondolsz, az az elem lehet.

Ehhez tudnod kell, hogy:

A közönségesen gázoknak nevezett elemek olvadás- és fagyáspontja nagyon alacsony, például oxigén, fluor, neon.

Az atomrácsos anyagoké nagyon magas, például szén, szilícium.

A legtöbb fém esetén az olvadás- és a forráspont nagyon magas, de az alkáli és az alkáliföldfémeké alacsonyabb, néhány száz foknál nem magasabb az olvadáspont. Összességében azonban nagyon változatosan alakulnak a fémek adatai, hiszen a két szélsőség a higany (-39, 357) és a wolfrám (~3410, ~5910). A folyadéktartományuk széles, több száz Celsius-fokos.

A molekularácsos anyagoké a két szélsőség között van, például kén, jód.

Összességében elmondható, hogy a kötések minősége inkább a forráspontot befolyásolja, az olvadáspont behatárolásához több ismeret kell.