Elképzelhető, hogy a Merkúr valaha gázóriás volt, csak a napszél elfújta a légkörét és csak a mag maradt, elég közel van ahhoz a Merkúr a Naphoz?

Ahhoz túl közel van a Naphoz. Egyrészt ha valóban gázóriás lett vna, akkor a kis távolság és a nagy gravitációs erő gondot okozott volna. Másrészt a Merkúr kűlső kérge kőzetekből áll, a belső magja pedig javarészt vasból. Ha gázóriás lett volna, akkor az egész egy nagy tömör vas (fém) golyó lenne.

Én is hallottam erről, hogy a napszél "fújta" le a gázréteget róla, de hát én laikus vagyok, szóval csak ennyit tudok mondani :D

első kettő: és akkor a forrú jupiterekhez mit szóltok? [link]

Persze,elképzelhető.Elméletben bármi megtörténhet.De a valóságban ez biztos nemtörténhetett meg.Ugyanis,van két övezet.Az egyikben még mikor ugye fiatal a nap a gázóriásoktudnak kialakulnak a másikban a földhöz hasonló kicsi kőzetbolygók.És bizony a belső övezetben csak közetbolygók alakulnak ki.Most kérdezhetnétek azt gázóriásik miért nem.Nagyon egyszerű,mert a napnak a gravitációs ereje a kődarabokat nagyobb törmelékeket közelebb vonza magához.Ezért itt csak a kőzetbolygók kialakulásához vannak meg a feltételek.Távolabb pedig ugye a könnyebb dolgok anyagok maradnak ezek a a gázok és általában nagymennyiségű víz(persze nem folyékony formában).Ezekből pedig csakis gázóriások képesek kialakulni.De nemjársz hideg talajon.Mert történt valami ilyesmi csak a annyi volt a különbség hogy a merkúr kőzetbólygó volt és nem a napszél(mert annak nincs akkor a ereje olyan távolságból),hanem egy másik bolygó ütközés hatására levitte a külső burkát és maradt a a kemény vasmagja a merkúr-nak.Ezt az elméletet bizonyítja iszonyú sűrűsége a bolygónak.De ezis csak egy elmélet.

Nos, a gázbolygóknak is kb olyan a magjuk mint egy kőzetbolygó maga. Innentől valószínűsíthető, hogy a Naprendszer összes bolygója eredetileg gázóriás volt, csak a belső bolygók a Nap közelséges miatt hamar elveszítették a gáz részüket és maradt a mag. Ezt az elméletet már több könyvben olvastam.

Nos,a nap közelébe az erősebb gravitáció miatt általában a szilárd bolygók alakultak ki.Az erős vonázás miatt a törmelékekk egyesültek,és ezzel létrejött sok 100 kicsi szilárd bolygócska(ez még mikor a naprendszer fiatol volt történt).Nos ezek elég szűkösen keringtek,és sűrűn ütköztek egymással,mindaddig amíg a mai szilárd bolygóink kinem alakultak,ugymond úők a "túlélők" viccesen mondva.A merkúrnak egy vele kishijján egyenlő nagyságú bolygó csapódott ami hatására szószerint levált a külső kérge és a belső szilárd leginkább nehézfémekből álló olvadt kőzetréteg maradt(nyilván a külseje megszilárdult:)]Az utóbbi kérdésedre a válasz sztem az hogy valami nagy égitest neki mehetett a nagyobb gázbólygonak ami a naphoz közelebbi pályára sodorta.Am ezek a legelfogadottabb tények amiket most írtam.Gázbolygók nagyrészét amúgy jég is fedi vagy egészük jég pl neptunusz,uránusz,ha ezek közel lennének a naphoz sa légkörükből elpárologna a fokyadék és valóban a belső magma maradna,na de egy gond van(persze az pl a jupiter nentartlmaz jeget az inkább mást,azalényweg hogy a nap tényleg megoldaná a lehántolását a gázbolygóknak).Eddig igazis amiről beszéltün,de azt hogy a gázbolygók magja fémből van-e az erősen vitatott,avagy tartalmaz-e fémet.Aztmondják valószínüleg valami sűrített folyadékhoz hasonló a mag ami a nagynyomás miatt vaskeménységűvé vagy még annál is durvábbá alakult.Ha hihetünk a feltételezéseknek és itt más választás nincs,akkor valósznüleg nemlehet gázbolygó a merkur hisz magja tartalmaz nehézfémeket,sőt szinte az egész bolygó szín nehézfém mert ahogy mondta az ütküzstől lehántolódott a külső kérge,azért is ilyen kis átmérőjű bolygó.Remélem kielégítő választ adtam:)