Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hogy jön ki a szumma képlete?

Vérmagyar kérdése:

Hogy jön ki a szumma képlete?

Figyelt kérdés

(vagy legalábbis az egyik)

Ugye van ez a képlet, hogy [n*(n+1)]/2



#szumma képlet
2012. júl. 3. 21:29
1 2
 11/16 A kérdező kommentje:
Ki akart másokat oltani?
2012. júl. 3. 23:52
 12/16 anonim ***** válasza:

Hát pedig egyet kell értenem az előttem szólókkal, a kérdés feltevés pontatlan, s mint ilyen a matematikában értelmetlen.

Egyrészt a szumma képlet nem az amire te kérdezni akartál.

a szumma képlet ez:

i=m tól n-ig SZUM(x(i)) = x(m)+x(m+1)+m(m+2)+ ... + x(n)

Ez nem más mint az összeadás művelet általánosítása, véges vagy végtelen összegre. Itt az elemek nem csak számok lehetnek, lehetnek függvények, vektorok, szám sorozatok, számok, mátrixok...


Amit te kérdezel az a számtani sorozatok témakör. Olvasd végig Wikipédiát.

[link]


Az a szám sorozatok egy olyan speciális esete, ahol az egyes elemek közt egy állandó q különbség teremt kapcsolatot. Ez a legegyszerűbb sor típus ha ezt nem érted meg Wikipédiáról, akkor bizony benned van a baj.



"Összegzési képlet [szerkesztés]


A sorozat első n tagjának összegét (S_n) a következő ötlettel határozhatjuk meg. Vegyük az első n tagot, ezek: a_1, a_2, ... a_n. Majd írjuk fel ez alá a tagokat fordított sorrendben, vagyis a_n, a_{n-1}, ... a_1. Számítsuk ki ennek a 2n darab számnak az összegét. Ez egyrészt a keresett összeg kétszerese, hiszen az első n tag mindegyike pontosan kétszer szerepel. Másrészt pedig az egymás alatt lévő számok összege éppen a_1 + a_n. Összesen n egymás alatti pár van, vagyis az összeg éppen (a_1+a_n) * n. De ez az általunk keresett összeg (azaz az első n tag összegének) kétszerese, vagyis a helyes eredmény:

S_n={(a_1+a_n)* n}/2


Ha még azt is felhasználjuk, hogy a_n=a_1 + (n-1)d, akkor

S_n={[2a_1+(n-1)d] * n}/2


Ezt a képletet alkalmazva a_1=1 és d=1 esetben, megkapjuk az első n pozitív egész szám összegét, azaz

{(n+1)* n}/2-t vagy leegyszerűsítve: {n^2 + n}/2.


E formula lényegében már a XIII. szd.-ban is ismert volt, persze leírása a kornak megfelelően történt; az összegzés módszerét mindenesetre már Leonardo Pisano (ismertebb nevén Fibonacci) is leírta (Liber Abaci; 1202, ch. II.12)"



ÉS hogy kötözködjek még, ahogy előttem írták ez nem helyes.

"1+2+3+4 az egyenlő szumma 4-gyel"

Ugyanis szum után nem a legnagyobb elem szerepel hanem az általános elem. Szum alatt és felett pedig az intervallum ami közt szummázol.

pl.:

Szum (n^2/(n!); n=1-től végtelenig (ezt elvileg a szum alá és fölé kéne írni de nincs rá lehetőség itt)


Tehát a "pl." szumma első pár tagra kibontva így néz ki:

(1^2/1!)+(2^2/2!)+(3^2/3!)...


Tehát ha azt mondod hogy 1+2+3+4= szum(n) ; n=1 tól n=4 ig az helyes.

De ha azt mondod, hogy szum(4) az határozatlan(Ha végtelenig összegzel az eredmény végtelen, ha végesig az eredmény 4 számőszórásával egyenlő!) mert

szum(4) = 4+4+4+4+...


Had reagáljak még két további megjegyzésre:

"Ez alapján senki nem fogja megérteni."

Sokkal inkább az az igazság, hogy aki a Wikipédia alapján sem érti meg a matematikát, az nem is erőltesse a dogot. Üss fel egy témába vágó egyetemi matek jegyzetet, vagy szakkönyvet és utána nézd meg a wikit. Persze wikiről van szó, témakörönként változik a részletesség és a pontosság, de általában egyszerűbben fogalmaz mint a szakirományok. Szóval lényeg a lényeg aki nem érti wikit ássa el magát.


"Amúgy meg csak azért hülyeség a kérdésem, mert vérmagyar a nickem? Rendkívül diszkriminatívnak érzem a hozzáállásodat..."

Ha név alapján válaszolt volna itt pár válaszoló, köztük én is akkor nagyjából ennyiből állna a válasz:

Húzz *********** *** ******* * *** *********************************. Ennyi.

Aki meg vállalja hogy vérmagyarkodik, az ne jöjjön senkinek a diszkrmináció szóval. Nonszensz. A vérmagyar definíció szerint diszkrminatív, és előítéletes mindenkivel szemben aki nem vérmagyar, szóval csak ne használjon ilyen szavakat. De inkább nem ragozom.

2012. júl. 4. 01:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 A kérdező kommentje:

Jólvan, akkor majd elásom magamat. Bár kérdésed, hogy tanultam meg a analízist, és a lineáris algebrát ha ennyire hülye vagyok a matematikához. Azért gondolhatod, hogy mondjuk egy függvény lokális szélsőértékét meghatározni, vagy határozott integrált számolni nehezebb, mint a számtani vagy mértani sorozatok témakör. Egyébként meg már átvettem mindkettőt, ismerem a képleteket, csináltam feladatokat belőle stb.. amíg ti engem próbáltatok "elásni".


Ja és még egy hozzáfűznivalóm azért lenne. A matematika egyéb iránt rendkívül egyszerű összefüggéseken alapszik, amit rettentően bonyolultan fogalmaznak meg a főiskolás és egyetemi jegyzetekben nem véletlenül! Csak abba gondolj bele, hogy te mennyivel jobban érzed magad, hogy azt gondolod jobb vagy másoknál valamiben. Ezt az érzést te nyilván nem akarod feladni, viszont valójában nem is tudatosult benned, ezzel védve az önképedet. Fura dolog, hogy én eddig még mindenkinek el tudtam magyarázni az általam ismert matematika tételeket, akik állítólag "hülyék voltak" matekból.

Nézz meg egy könyvet a Bolyai sorozatból, tudományos szintű írásokról van szó, mégis a laikusok számára is érthető. Az, hogy te az átlagnál jobban érted a matematikát nem annak köszönhető, hogy te "okosabb" vagy másoknál, semmi különleges nincs benned csak annyi, hogy neked normálisan elmagyarázták azt, amit te fellengzősen és rendkívül lekezelően odahánysz mások elé. De kérdem én, ha nem akarsz segíteni, akkor miért írtál?

2012. júl. 4. 12:14
 14/16 A kérdező kommentje:
Ja amúgy a nickem meg egy poén.
2012. júl. 4. 14:21
 15/16 anonim ***** válasza:
A matematikát nem azért fogalmazzák meg bonyolultan, hogy felvágjanak vele, hanem azért hogy minél általánosabban lehessen használni. Például jó példa erre a Banach fixponttétel. Konyhanyelven arról van szó, hogy ha van egy függvény, amely egy tér pontjait "összehúzza", akkor pontosan egy olyan pont van, amely önmagába megy át, ráadásul ez tetszőlegesen közelíthető is. Ez így önmagában például a síkon eléggé egyértelműnek tűnhet, de igaz ez olyan terekben is, melynek elemei valamilyen tulajdonságú függvények. Innen pedig következik az is, hogy bizonyos speciális differenciálegyenleteknek egyértelmű a megoldása és tetszőlegesen közelíthető. Annyira speciális, hogy például a mechanikában ilyeneket használnak. Tulajdonképpen így kijön, hogy a mechanika determinisztikus. Ehhez pedig csak a valós számok egyes tulajdonságai kellett általánosítani.
2012. júl. 4. 18:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 A kérdező kommentje:
A matematikában nem azért, de egyes emberek viszont pont azért. Értem én milyen megfontolás van a sztenderdizált jelzések között, ugyan az, mint a bármilyen nyelv mögött, de ha valaki el akar magyarázni egy matematika tételt, az nem képletekkel és bizonyításokkal kezd. Az jár el így, aki fel akar vágni.
2012. júl. 4. 20:53
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!