Lehetséges fizikailag?

Ha álló helyzetben ugranál egyet a kőről,akkor nem te rugaszkodnál el,hanem a követ löknéd el magadtól.mivel ugyanolyan irányú erőt fejtesz ki a kőre,mint a gravitációs erő,ezért a két erő össze fog adódni,tehát a kő sebessége fog megnőni,de a te sebességed nem fog lassulni jelentősen.

Más részről viszont fontos hogy a kő tömege nagy.Ez esetben előfordulhat,hogy nem vagy képes elegendő erő kifejtésére ahhoz hogy a kő elmozduljon,így te fogsz ellenkező irányba elmozdulni az erő irányához képest.

A kísérlet viszont semmiképpen sem sikerülhet,hacsak nem találsz egy olyan követ,aminek nagy a közegellenállása,és nem változtat helyzetet a zuhanás közben,hogy ne kerülj a kő alá.

A helyedben nem próbálnám ki,nem valószínű,hogy épségben megúsznád.

Álló helyzetből kb. 1m magasra tudsz felugorni. Ha 70kg vagy, akkor ez E=mgh = 700J energiát jelent.

Eszerint felugráskor a kezdő sebességed v=sqrt(E*2/m)= 4.47m/s = 1.24km/h.

A 200km/h-val zuhanó kőhöz képest kb. ennyi lesz a relatív sebességed, mert a kő tömege sokkal nagyobb, tehát 198.76km/h-val csapódnál be.

A második válaszoló kicsit összekutyulta a mértékegységeket, és a magyarázata is kicsit félreérthető, mivel az elrugaszkodás során nem vagy képes végig azonos erő kifejtésére (a belinkelt tanulmányban ez látható is a görbéken). Tehát egyszerűsítsünk (különben integrálni kellene a görbe alatti területet), és vegyük azt, amit a második válaszoló feltételezett: 70 kilós vagy, állandó 1200N erőt fejtesz ki 0.2 másodpercen át. Ekkor a gyorsulásod 1200N/70kg=17.14m/s2 lesz, a 0.2 másodperc alatt 17.14*0.2=3.43 m/s-mal csökkented a zuhanásod sebességét.

Ehhez természetesen az szükséges, hogy a kő tömege a testedéhez képest elég nagy legyen. Ha ez nem áll fenn, akkor a kifejtett erőddel a követ is számottevő mértékben gyorsítod, az gyorsabban távolodik tőled, így az 1200N erőt rövidebb úton, ezáltal rövidebb ideig vagy képes kifejteni (hiszen a lábad hossza adott).

Harmadik:

"Ha álló helyzetben ugranál egyet a kőről,akkor nem te rugaszkodnál el,hanem a követ löknéd el magadtól."

Gondolj Newtonra és az impulzusmegmaradás törvényére. Az általad kifejtett erő téged, annak azonos nagyságú, de ellentétes irányú ellenereje a követ gyorsítja, így a végsebességek aránya a tömegek arányátől (ill. azok reciprokától) függ. A gravitáció meg rád is hat, nem csak a kőre. :)

Ja kicsit rosszul számoltam, mert 4.47m/s = 16.1km/h.

Ezzel 183.9km/h a becsapódási sebesség.

Szóval próbáld ki. És üzend meg a másvilágról, mi miatt nem sikerült.

Ha nagy a sebességed a földet érés előtt, akkor kis elrugaszkodással csekély sebességcsökkenést érnél el, a becsapódás garantált. Ha nagyon elrugaszkodnál (amire az emberi izomzat nem képes), akkor megúszhatnád. Pl. 100 m/sec sebességnél 98 m/sec induló sebességgel elrajtolva esélyes vagy. Próbáld ki, tudsz-e ekkorát ugrani. (még benevezhetnél a magasugrásra az olimpián: toronymagasan nyernél!!!)

Ha-ha, ezt a trükköt utoljára a Rózsaszín Párduc című rajzfilmsorozatban láttam! (Lehet még látni a tévében néha? Zseniális volt)

A párduc túlélte.