Agy hálózatos átmérőjét lehet ismerni? És ez esetleg összefüggésben van a 7-el, mint rövidtávú memóriával?

A kérdés első felére nem tudom a választ. Nem tudom megmérték-e az átmérőjét, egyáltalán a jelenlegi ismereteinkből ki lehetne-e számolni az átmérőt. De sejtésem szerint 7 felett van ez a szám, legalábbis nem gondolnám, hogy gyakori lenne, hogy egy neuron egy 1 cm-re lévő másik neuronhoz csatlakozik.

Viszont ha kicsit belegondolsz, akkor nem sok köze van a rövidtávú memóriához a dolognak.

Kedves Kérdező!

Balfszul és érthetetlenül tetted fel a kérdésedet. Teljesen jogos az első hozzászóló felvetése.

Mi a p-csa 7 a rövidtávú memóriában ? A szerencseszámod?

Az agy neuronhálózatát meg kicsit bajos úgy elképzelni, mint ahogy te gondolod. És ha szemléltetik is azt valami gráfokkal, akkor is az valami qrvára leegyszerűsített valami, hogy fel tudják fogni, tudja legalább hova tenni, hogy egyáltalán miről van szó, akinek magyarázzák.

#4: A kérdező nem egzaktul fogalmazott, de teljesen érthető, hogy mire gondolt. (A helyes megfogalmazás: „És ez esetleg összefüggésben van-e azzal, hogy az agy rövid távú memóriája átlagosan 7 egységnyi információt képes tárolni.) A agy rövid távú memóriájának kapacitása általában 7±2 egységnyi információ. (Hogy mit jelent jelen esetben egy egység, az egy érdekes kérdés, de megvan ennek is az elmélete. Röviden: Egy egység az, amit az agy egy egybefüggő sémaként képes kezelni.)

Nem vagyok szakembere a témának, de én ezt az elméletet olvastam: [link]

Lásd a „A memória formái” című keretes részt az első oldal alján:

„A rövid távú memória olyan elektromos mintázatokként írható le, amely egy ideiglenes "áramkört" jelent az idegsejtek között. Ezek a sejtek zárt kört alkotnak az agykéregben, ahol az ingerület (elektromos jel) 8-10 idegsejten való áthaladás után visszatér a kiindulási helyre, s ismét ingerelni tudja az első idegsejtet. Bár a jel közben gyengült, a sejtek érzékenyebbé vált, így valósulhat meg az ismétlés. Megerősítés hiányában egy idő után mégis elhal a folyamat, de nem múlik el nyom nélkül: legközelebb ezt az "áramkört" már könnyebben és hosszabb ideig lehet aktiválni.”

Továbbá vannak betegségek, amelyek pont a rövid távú memória kapacitásának, hatékonyságának csökkenésében nyilvánulnak meg, holott az agy gráf átmérője valószínű nem változik.

Aztán ugye ha a hálózatos átmérő nagyobb, az azt jelenti, hogy nincsenek hosszabb távolságokat átívelő kapcsolatok a neuronok között, amiből feltételezhető, hogy a kapcsolatok száma is kisebb. Azt viszont tudjuk, hogy az agy „intelligens” volta nem a neuronok számától függ elsősorban, hanem a neuronok közötti kapcsolatok számától, azok minőségétől. Ha kevesebb, rövidebb a kapcsolat, akkor az átmérő növekszik, viszont az agy „butább” lesz, tehát nem gondolom, hogy a RTM növekedne az átmérő növekedésével. Egyenes arányosság biztosan nem áll fenn, esetleg fordított arányosság, de az előzőekben leírtak miatt kétlem, hogy ilyen összefüggés lenne a kettő között. A átmérő egy globális érték, az RTM kapacitása meg lokális folyamatokból következik.

"A agy rövid távú memóriájának kapacitása általában 7±2 egységnyi információ."

Ezeket a köröket már ismerjük, és pont úgy néznek ki, ahogy a válaszoló írta. Abszolút fixek és adott helyen vannak.

Természetesen az agyban lehet ezeket bárhova kapcsolni.