Miért nem nyár közepén a leghosszabb a nappal?

A kérdést helytállóbb lenne úgy feltenni, hogy miért nem a csillagászati nyár közepén van a legmelegebb?

Ha ismereteim nem csalnak, talán azért, mert bár nem annyira intenzív a napnak az ereje, mint a napforduló körül, viszont míg júniusban egy viszonylag hűvösebb klímát kell felmelegíteni, addig az augusztus "megörököl" egy alapvetően meleg klímát, és azt még kicsit továbbmelegíti. Mivel akkor még a bejövő energia összege nagyobb, mint a távozóé, szóval még melegít a klímán.

Ez hasonló ahhoz, hogy nem deleléskor van a legmelegebb, hanem délután 3-4 felé, illetve nem éjfélkor van a leghidegebb, hanem napfelkelte után.

Mondjuk az, hogy mióta van meleg nem? A napsugarak előbb a földet melegítik fel, az melegíti a levegőt. A július-augusztusi nagy meleg az 2-3 hónap napos idő eredménye. Ugyanez igaz fordítva is. Nem decemberben van a leghidegebb, hanem január-februárban.

Egyelőre még mi igazodunk az időjáráshoz, nem az időjárás a Gergely-naptárhoz.

Akkor olvasd el még egyszer Étrysion válaszát, ott találod a megoldást. Vedd figyelembe, hogy a Föld nem hűl ám ki / le olyan gyorsan, mint például a szilvás gombóc. :D

Itt nagyon nagy tömegről és felületről van szó; hiába hidegnek érzed egy nyári estén a földet. :)

Bocsánat, elírtam Étrisyon nevét. :(

Sorry. :)

Wow, rendszeresen ide fogok járni választ írni, ha itt még a bocsánatkérést is ennyire értékelik. :)

Bezzeg máshol sokszor egy-egy kilométerhosszú, teljesen adekvát választ vagy nem értékelnek, vagy lepontoznak... :O

Ööö, a 2. válasz is nagyon jó. :D