A hazai felhasznált vízmennyiségből a WC-öblítés vagy a fürdés részesedése a nagyobb?

Hát ha jól emléxem egyszer kikísérleteztem mennyi víz egy fürdés - olyan időszakban amikor gáztűzhelyen kellett melegíteni a vizet a fürdéshez és emlékezetem szerint 60 liter körül volt, lehet, hogy még egy vödörrel belefért volna - a többi 70-80 liter az emberke aki belefekszik, azzal úgy ki is jön a 130-140 liter mint a kád össztérfogata, ha annyi (nem tudom).

Amit viszont tudok ajánlani - a fürdővizet (ha nem kéményseprésből vagy bányamunkából fürdött ki épp az ember) a WC fölébe hordóba szivattyúzni, és az még kiválóan alkalmas wc-öblítésre is.

Ezzel nagyjából meg is takarítható az a 30% víz ami wc-öblítésre megy el.

Aki jó mosószeres mosást is akar a WCcsészikének, az belekötheti az öblítőcsőbe a mosőgépet is - az első mosás után lehet az első öblítésig átmenetileg kicsit szennyes mosóleves, de a második mosás vagy az első öblítés után már szép lesz.

Nem hagyott a dolog nyugodni, tegnap kíváncsiságból kipróbáltam. Színig töltöttem a kádamat úgy, hogy benne voltam én is, majd egy vödröt 2,5literes PET-flakonokkal lekalibribráltam pont 10 literesre és kimértem. Épp 31liter jött ki a kádból, pár deci ide-oda. Egy fürdés ennyi vizet fogyaszt nálam (jó nagydarab ember vagyok, gondolom egy 6 éves kislánynál ez 60liter is lenne). A zuhanyozásnál több napon át szintén lemértem úgy, hogy minden zárva, csak a zuhany ment és figyeltem a vízórát. Ha a műszer nem csal, (fene tudja, a közművekben sose bíztam...) akkor az általam "gyorszuhany" néven emlegetett valaminél 90liter fogyott el, a kényelmesebb, nyugisabb tempónál pedig 127 liter. A kettő között voltak az értékek.

Ezzel a következő mítosz is megdőlt: A zuhanyozás esetemben egyáltalán nem víztakarékosabb tisztálkodási forma. Ellenben legtöbben nem is azért zuhanyzunk, hanem mert higiénikusabb. Fürdéskor minden testrészről a leázott szenny egyrésze visszarakódhat oda is, ahol az nem volt. Zuhanyozásnál pedig legfeljebb fenntről lefele fordulhat ilyesmi elő.

Aki még ennél is pontosabbat akar kiszámolni, annak megadom a pontos adatokat is hozzá, amivel tényleg literre pontos táblázatot készíthet.

-Víznyomás: 4.2Bar,

-Csőátmérő 1/2col,

-Időtartam: 15...25 perc.

A többi meg egy négyjegyű függvénytábla, meg számológép, vagy még célszerűbben excel.

Még eszembe jutott valami a mosógépleves, vödrös leöntögetésről: Egyik rokonom is ilyen szennyvízzel öblíti le a WC-jüket, illetve vödrökbe folyatja a mosdó szifonját, kifejezetten víztakarékosságból. Ketten vannak ők is. Vízfogyasztásuk kb. ugyanúgy 10..12 köbméter télen mint nekünk. Gondolom, a napi kétszeri (reggeli, esti), de nálam valamivel víztakarékosabb gyorsabb zuhanyozás fejenként kiegyenlíti náluk a dolgokat. Viszont az a véleményem, hogy nem éppen gusztosos és higiénikus mindenféle állott, büdösvizeket tárolni néha napokig is a fürdőszobában, wc környékén lényegében a semmiért. Ha átszoknának napi egy zuhanyra és egy gyors felső mosdásra, akkor ugyanott vannak mindenféle büdös löttyökkel való vödrözgetés nélkül is.

Kiváló táptalaj a baciknak, gombáknak a nyirkosság, ráadásul kellemetlen a szaga. Azaz amit itt nyer a réven, könnyen elvesztheti amott a vámon: nevezetesen a dokinál, patikában, stb... Az a baj, hogy ez a dolog ("szürkevíz" kezelés) egyáltalán nincs megfelelően megoldva nemcsak hazánkban, de a világon sehol sem. Rá kéne állni megfelelő szakembergárdának és kifejleszteni ugyanúgy valami szerkezetet, mint anno tették pl. az angol WC-vel. Utána már jogos a számonkérés a vízfelhasználással kapcsolatban, mert megvan a megnyugtató megoldás.

Addig viszont tényleg többet kéne mérni és számolgatni, mert ahány ház, annyi szokás. Valóban kellene rendes, reprezentatív statisztikai felmérés, méghozzá térségekre, komfortfokozatokra, társadalmi rétegekre lebontva. Nyilvánvalóan egy milliomos másképp él, mint egy gyári munkás, megint másként egy irodista.

Lényegében igazad van - mindenféle büdösvizeket mosóleveket tárolni tényleg nem érdemes. A mosdókagyló vizét se igen fognám fel egyrészt az nagyon kiszámíthatatlan mikor mit mos bele az ember, másrészt a mennyiség is elenyésző.

Mosógéplevet se tárolnék, mert az öblítés és a mosás végtermékeit nem lehet megfelelően szétválasztani - viszont közvetlenül a WC öblítőcsőbe kötni érdemes lehet - ruhamosóprogramhoz utóhasznosul mint WC-mosóprogram - viszont tárolás hiánya okán ez sincs összhangban a gyakorlati használattal.

Ami tétel és tapasztalás szerint a szükséges ideig megbüdösödés nélkül felhasználásig tárolható - az a fürdővíz esetleg zuhany. Előbbinál egyszerű búvárszivattyúval megoldható az átemelés, utóbbinál nehezebb elkapni a vizet, hacsaknem a lefolyó bedugásával nem képes begyűjteni érdemleges mennyiséget búvárszivattyús tartályba átemeléshez.

Fürdőviz WC-öblítésre útóhasznosításban látok lehetőséget jelentősebb vízmegtakarításra.

A műfajt egy időben manuálisan néhány hétig műveltük (kádból vödrözés) - és a tapasztalás azt mutatta hogy érdemes lenne rá rendes műszaki megoldást kidolgozni.

Mindennapos használatban nem büdösödik meg a normál minőségű fürdővíz - sőt 2-3 napos állásban sem.

Persze bizonyára létezik olyan kifürödnivaló aminek végtermékét én sem tárolnám - de nem ez a jellemző.

Akinek ez kétséges egyszerűen kipróbáhatja félretesz egy vödör fürdővízmintát 1-2 napra - annál többet napi használat mellett se igen áll.

Szerintem a megbüdösödés inkább pszichés feltételezés mint valóság - én is így voltam vele - de a szükség kikényszerítette a gyakorlati tapasztalatszerzést és az aggodalom megalapozatlannak bizonyult.

A szagokat nem a vizek, hanem a szerves anyagok és azok bomlása termelik. Minél többször és hosszabban van kitéve egy rendszer ezeknek, a szag valószínűsége annál nagyobb. Túl ezen a biológiai fertőzés veszélye is megnő, ha elszaporítjuk a nem kívánt baktériumokat környezetünkben.

(Lásd a szállodai betegség szindrómát, ahol csak az történt, hogy a bojlerek hőfokát takarékosságból levették 40 fokra.) A durva az a dologban, hogy a lakók immunrendszere egy idő után adaptálódik a bacikhoz, de a vendégek gyakrabban megbetegszenek.

Ettől még a szennyvizet szerintem is lehetne recirkulálni, persze alkalmas berendezésben, ahol egyrészt a nem kívánt organizmusok elpusztulnak, másrészt a zsír, illetve egyéb, nem kívánt anyagok kiválasztásra kerülnek. Falun régen erre volt jó a nádas. Valami ennek megfelelő funkciójú, de házartásban alkalmazható dolgot tudnék elképzelni. Azaz ülepíteni, szűrni, UV-zni kellene, majd az előtisztított vizet 10 fok körülre lehűtve tárolni egy tartályban, hogy a megmaradt organizmusok ne szaporodjanak benne. Így menne a dolog, csak kérdés, mennyi energiafelhasználással és üzemi költséggel (pl. szűrők cseréje) jár mindez. Az ilyen kezdeményezéseket támogatni kellene az államnak, mert a jövőt védi...

Hát igen - ez a precíz megközelítése a dolognak. Természetesen arravonatkozólag, hogy átmenetileg pangó fürdővízben mi szaporodik fel semmi érdemlegest mondani nem tudok. Még lehet, hogy az sem mindegy, hogy az ember egy fürdőkádbólrendszeresen kimeri a vizet aztán új keletkezik, vagy egy tartályban folyamatos utánpótlással "frissül" de sosem fogy ki üresre.

Arra is vigyázni kell hogy ne legyen drágább a leves mint a hús - a víz átemelési (szivattyúzás) költsége elenyésző a megtakarításhoz képest, de ha tisztínai fertőtleniteni, hűteni kell - akkor már megette a fene. Esetleg ha minimális mennyiségű hypo hozzáadagolása megoldja a problémát - már amennyiben tényleg fennáll - az még megérheti.

Vizsgálódás vagy kísérletezés indokolt.

Nálunk már 3 éve működik ilyen WC öblítés. Időnként pucolni

kell a tartályt,de ennyi belefér.Fél év alatt behozta az árát. Van róla videó is: https://www.youtube.com/watch?v=utan3QT3IkE