Miből következik, hogy a nap előbb alakult ki a földnél?

Ahhoz, hogy a Föld, vagy bármely bolygó létrejöjjön, egy keringő por és gázkorongra van szükség, amiben egy adott pályán hosszú idő alatt kialakulhatnak. Szóval léteznie kellett egy központi tömegnek már korábban.

Az héliumnál nehezebb anyagok valóban csillagokban születnek, de nem a Napban. Minden nehezebb anyag (a Napban lévő is) egy korábbi, valószínűleg közeli szupernóva robbanáskor szóródott szét, és a Naprendszer is ezen anyagokból áll.

"Amennyire én tudom igazából a hidrogén kivételével (és gondolom nagyon nehéz anyagok kivételével) minden anyag csillagokban keletkezik."

Egészen pontosan a vasig bezárólag egy sima csillag is lehet az anyag "szülője". Az ennél nehezebbek viszont kizárólag szupernovarobbanás által jönnek létre.

maci

"a vasig bezárólag egy sima csillag is lehet az anyag "szülője""

Igen, ez igaz, de egy Nap tömegű, fősorozatbeli csillag nem. Amikor beindul a héliumnál nehezebb elemek tömeges létrejötte, akkor már kifelé tart a csillag a fősorozatból. A Nap még messze van ettől. (Tekintve, hogy most a Naprendszerről volt szó.)

Respect. :)

Azt hinné az ember egy ilyen jó,érdekes szaftos témára azonnal minden tudománytopicba járó rögtön kilóméter hosszú kommenteket kezd majd el írni.Csalódtam bennetek...Na majd én leírom:

Itt az elején már kitérnék egy kicsit a felmerült kérdéseknél arra hogy mettől meddig keletkeztek maguktól (nukleoszintézis során) elemek,és mettől meddig keletkeznek csillagokban.Az Ősrobbanást követően pár százezer év elteltével (egész pontosan 300 000 év) már lehűlt már annyira az anyag hogy ionizálatlan,semleges töltésű ,elektronokkal rendelkező atomokká állhattak össze az elemi részecskék.Ekkor keletkezett a hidrogén,a hélium,és egy kevéske lítium (nem az atommagok keletkeztek,ekkor,azok már jóval ezelőtt az első néhány percben létrejöttek,most csak semleges töltésűvé váltak)

Ezután,feltételezések szerint a sötét anyag egy kis gravitációs segítséggel hozzájárult,az addig egyenletes eloszlású anyag,nagy csomókba rendezéséhez.A hogyan még kicsit rejtélyes,de a lényeg hogy létrejöttek az első generációs csillagok.Ezek még száz százalékig azokból az elemekből álltak,amik az ősrobbanásban keletkeztek.Tömegüket nem "szennyezték" nehéz elemek.(a csillagászatban a hidrogénen és héliumon kívül mindent fémnek neveznek)Remélem tudjuk hogy hogyan indul be a fúzió a csillagokban,úgy hogy azt most nem kezdeném el vázlatosan se leírni.Mivel a csillagok élettartama hasonlít az emberekére,ezért minél nagyobb tömegűek annál kevesebb ideig élnek,annál gyorsabban használják el a nukleáris fűtőanyagot (ezt csak vicceskedve írtam,nehogy komolyan vegye valaki.Az ember és a csillag közt ilyen kapcsolat NINCS!)Nos mi is történik egy csillag fűtőanyagból való kifogyásának pillanatában?Az ,hogy az addig oly nagyon erős sugárnyomás,melky a fúzió egyik mellékterméke voltmár nem gátolja meg a gravitáció mindent egybevonzó hatását.A gravitáció végérvényesen győz,és a csillag magába zuhan.Ekkor a megnövekedett sűrűség és hő miatt beindulhat újra a fúzió,csak itt már egyel nehezebb tömegszámú elemek és ezeknek különféle izotópjai fognak kialakulni.És ez minden egyes üzemanyag kimaradásnál így megy tovább.Egészen addig,ameddig a csillag kezdeti tömege engedi.Ha egy hatalmas csillagról (Például Kanis Majorisról van szó) akkor ez egészen a vasig (vas 56,illetve nikkel 56) ig terjed.Ekkor már endoterm lenne a reakció,és nem exoterm.Így hát itt már tényleg végérvényesen győz a gravitáció,és megállíthatatlanul összeomlik .Ekkor történik egy szupernóva robbanás,ami során szépen létrejönnek az olyan nehéz elemek is mint az arany,uránium,laurencium.

Nos ez ment végbe az első generációs csillagoknál.A többi (második,harmadik generációs csillagok) már ezekkel a néhéz elemekkel "szennyezett intersztelláris felhőkből és Planetáris ködökből jöttek létre (mint a sas köd).Ilyen a mi napunk is.Ugyanis mikor még kis protocsillag volt a Nap (tehát még nem indult be nála a fúzió,vagy csak időszakosan) akkor egy ilyen nehéz elemekben gazdag porfelhő,szakszóval úgynevezett akréciós korong vette körül,mely a Nap forgásából adódóan,a perdületmegmaradás miatt ugyanúgy forgott (a legtöbb bolygó (Vénusz kivételével) mind ugyanarra forog).És mivel vannak modelljeink (ezzel a témával a Planetológia,asztrofizika és égi mechanika foglalkozik részletesebben) ezért tudhatjuk hogy a Nap idősebb mint a Föld.

Akit érdekel a téma,vagy csak ezt szeretne olvasni,annak ajánlom A nagy Bumm második felvonása c. könyvet.

Ha fogsz egy neoncsövet és ionizálod a benne lévő neont (de más nemesgáz is lehet) akkor ott is arra kényszeríted az atomot hogy adja le egy elektronját (vagy többet).Miután már abbahagytad a nemesgáz ionizációját,már nem lesz elég energiájuk az elektronoknak (amit te adtál nekik),és szépen visszalépnek az eredeti elektronhéjukra.Így ismét semleges töltésű atomot kapsz.Ekkor a folyamat közben a magasabb energiából egy keveset kisugároz magából,és így tud visszalépni mondjuk az L elektronhéjra.(ez függ attól hogy hány elektronhéja volt a csőben lévő gáznak)És ezt a kisugárzott fényt látod te a neoncsőben keletkezni (elemtől (nemesgáztól) függően több színű (frekvenciájú) fény is kisugárzódhat az elektronokból)

Remélem a tudós kollégák egyetértenek a hasonlattal.