Szerintetek lehet hinni ennek a cikknek? (www.sg.hu/cikkek/97845/regeneralodik_az_emberi_agy)

Nem kacsa, ezeket a kísérleteket és eredményeket tanítják (nem mai adatok), bár nincs most nálam az összes őssejtbiológiával foglalkozó jegyzetem, így nem is tudom "indoklásul" elküldeni, de maga a cikk érthető, rendesen írja le a dolgokat és nem áraszt el fölösleges adatokkal, így középiskolai szintre szerintem megfelelő.

Egy megjegyzés: nem "false", hanem fals. Van ilyen magyar szó, minek az angol megfelelőjét? :)

Mindazonáltal az széles körben ismert, hogy a szaglóneuronok képesek a regenerációra (embernél pont nem, de itt is van rá precedens), illetve a kanárik énektanulása kapcsán a HVC neurogenezise igen jelentős (ez nagy eredmény volt akkoriban, mivel tartotta magát az "állandósult szövet" elmélet, erre a hím kanári minden évben így tanulja az új énekeket). Van még további érdekesség is, csak nem tudom, hová tettem az ezzel foglalkozó cikket (az emberi agyban képződő új neuronok kapcsán azt hiszem, korlátozott genetikai remodelling, de már a mechanizmusra nem emlékszem, négy éve beszéltem róla egy ismerősömmel öt percig).

Egyetemen sok mindent másképp tanítanak, mint középiskolában, állandó a csörte a tanárok tanrendjéről. A taxonómia (élőlények osztályozásának tudománya) is teljesen más, de hagyományból sok mindent nem lehet megváltoztatni. Halak, kétéltűek és hüllők sincsenek osztály szinten, mégis tanítai kell, mert ha meglátsz egy halat, csak felismered.

Az állandósult szöveteket is meg kell tanítani, a kifejezés létezik, de ha mindig hozzá kéne tenni, hogy "valójában ilyen nincs, mert..." elvenné az ember kedvét a biológiától. Azért nem akar mindenki biológus lenn, a többségben bőven elég az, hogy állandó, nincs regeneráció, azt kész. Meg kell húzni a határt, meddig terjedjen a tananyag. Ahogy minden más tantárgynál is. A matematika középiskolában egyszerű, szép és jó, később már tud élvezetes fefájós éjszakákat produkálni egy-egy analízis.