Hogy keletkezett a Mecsek?

Az egyik államvizsgatételem:

A Dunántúli-dombság:

A mélyfúrások és a geofizikai kutatások alapján tudjuk, hogy a terület aljzata ókori kristályos és középkori vonulatokból áll. A felső krétában az egész terület kiemelkedett és erősen lepusztult. Később a hegységképző és lassú ingó mozgások miatt új törésekkel feldarabolódott. Nevezetes a mélyben a Fonyódtól délre található középkori rög Kaposvár és Nagykanizsa közti területen. Az alapkőzetre néhol 1500 m vastag miocén vulkáni anyag rakódott a mélyben. Másutt a rögökre és süllyedékekre az eocén és oligocén tenger üledékei rakódtak. A pliocén elején jelentős süllyedés indult meg, ennek köszönhető a nagyvastagságú pannoniai üledéksor felhalmozódása. Ez az üledéksor darabolódott fel újabb kéregmozgásokkal és vízfolyásokkal. Ettől kezdve beszélünk a folyóvízi hordalék felhalmozódásáról, amelyet a pleisztocén végén befedett a lösztakaró. A vízfolyások eredetileg a törésvonalak mentén a Bakony területéről a Dráva irányába folytak. Így alakultak ki a zalai és somogyi meridionális völgyek. A középpleisztocén végén, amikor a Balaton süllyedése ezt megszakította, a vizek a dombság felszínébe mélyült völgyszakaszokat hátrahagyták. Némelyikben kisebb patakok a Balaton irányába folytak, feltűnően széles völgyekben. Somogyban Zalához képest a térszín szelídebb formákat mutat. Zalában a lösztakaró csak néhány helyen, foltszerűen maradt meg. Külső Somogy területén a lösz gyakoribb. A dombsági tájból szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység mészkőröge.

Ez pedig külön a Mecsek:

A Mecsek röghegység. A déli oldala szakadt le meredeken. Alapja gránit, rajta triász-jura mészkő. Gyűrt és törésekkel szabdalt. A jurában a Ny-i Mecsekben rakódott le a mai kőszén. Az előző időszakban perm üledék rakódott le, benne uránérc képződött. A középkor végére lett szárazulat. A Kárpátok felgyűrődésének idején emelkedett meg. Harmadkori vulkánosság tovább tarkította a felszínt. Az újharmadkorban szigetként emelkedett ki. A pliocénban és pleisztocénban Hosszúheténynél törés Ny-i és K-i Mecsekre osztotta. A K-i tájképileg változatosabb (Zengő 682 m). Éghajlata 700 m. Napsütéses órák száma 2000.