Mi a magyarázata annak, hogy a fluor csak -1, de a klór már -1; 1; 3; 5 és 7 oxidációs számmal is szerepelhet a vegyületekben?

Valóban.

A Fluoratom elektronjai nagyon közel helyezkednek el a szinte nemesgázszerkezetű héjon a fluoratommag körül. 9 elektron hellyezkedik el úgy, hogy közülük csupán egy párosítatlan, és azzal az egyel be is zárulna a héj, és kialakulna a Ne-ra jellemző passzív szerkezet. Csak a hidrogén, a hélium, és a neon mérete kisebb a fluoratoménál. Azonban mivel a He és a Ne nemesgáz, ezért egyáltalán nem kerül kisebb energiaállapotba egy köréjük kerülő elektron. A Hidrogén pedig egyetlen egy protonnal rendelkezik, ami kilencszeres túlerőt jelent a fluor számára, ezért sokkal elektrofilebb.

Tehát a flór számára nincs semmi, ami elvehetne az eletronjaiból, ezért ha a közelébe kerül egy a már meglévővel ellenkező spinü, akkor csak egy esetben nem rántja magához a szomszédos atom kárára (-1), ha az is szintén egy fluoratom (0).

A klóratommal más a helyzet, nála vannak nagyobb elektronvonzóképességű atomok is (mint a flóratom).

Az eletronszerkezet tartalmaz egy lezát K és L héjat, az M-en pedig 7 elektron tartózkodik:

3s^2 3p^5

Az M héj rendelkezik még egy d alhéjjal is, ami további 10 elektron befogadására lenne képes azon az egyen kívül, ami a p-re kerülne, így kialakítva a nemesgázszerkezetet.

tehát egy HCl molekulában a klór kap egy elektront (-1), a ClF molekulában a klórtól elvonnak (kovalens kötésen keresztül) egy elektront, (+1)

a klór-trifluoridban ClF3 a klór 3 elektronja lép kötésbe, és a d alhéj miatt ugya van is ezeknek hely (+3)

A ClF5 molekulában 5 elktron távolodik el, míg a ClF7 -ben az összes vegyértékelektronja kovalens kötésbe lép.

Bocsi az elgépelésekért, de sajnos elég fáradt vagyok :P