Tudnátok írni egy példát dipólus-dipólus kölcsönhatásra?

1. Pl. víz.

2. Nem. Ionok között nem alakul ki dipol-dipol kölcsnhatás.

1. Dipólus molekulákról van szó, nem ionokról. Ilyen pl. a víz. A dipólus-dipólus kölcsönhatás gyenge másodrendű kötés, melegítés hatására olvad, párolog. A víz olvadáspontja 0 Celsius fok.

2. Ionos kötés tartja össze pl. a sókristályokat. 800 fokon olvad. Igen csak meg kell melegíteni, hogy bármilyen ion mozoghasson ott. Ez a kötés nem gyenge.

A víz nem jó tisztán dipól-dipól-ra, mert nála (többek között) H-híd kölcsönhatás is ébred.

Az aceton kiváló a középiskolai szintű értelmezésnek: a CO(CH3)2 molekulákban állandó (permanens) dipólus a C=O kettőskötésben leledzik. A kérdés így egyszerű: meg kell adni aceton olvadás-, és forráspontját. Természetesen a fázisátalakulások "Y" hőközlés hatására mennek végbe.

Hű de hamar reagáltál...tudásszomjjal megáldott kérdező :)...ez pozitív...nagyon pozitív.

"Tehát a dipólus-dipólus molekula egy nagy elektonegítivitású, és egy kisebb elektonegítivitású atom között jön létre?"

Nem. A dipólus (itt) a kötést jellemzi: a kulcs az elektromos szétválasztódás (szeparáció): a C a kisebb EN-ú, így rajta részlegesen pozítív töltés, az O a nagyobb EN-ú, így rajta részlegesen negatív töltés jelentkezik a C=O kötésben.

A térben szétválasztott részleges töltések között jellemezhető a DIPÓLUS, azaz a C és O atom között.

A dipólusok - tehát két C=O kötés - között gyenge elektrosztatikus (vonzó)erő lép föl, és így természetesen a megfelelő molekulák között is, ha rendelkeznek C=O kötéssel.

Azonban a hőmozgás energiája a hőmérséklet növekedésével növekszik és szétzilálja ezt a gyenge elektrosztatikus kötőerőt és az aceton halmaza -95 és 56 fokon fázist vált.

"Dipólus ugye az O - H miatt, és mivel a H magához vonza a másik vízmolekula oxigénjének nemkötőelektronpárját ezért hidrogénkötés is?"

Egyszerűen brilliáns meglátás a korodhoz képest. Érdemes a kémia területén továbbfejlődnöd... :)

Ha jól értem, itt van egy kis zavar.

Tehát tisztázásképp, az acetonnál maradva: az aceton maga a dipólus, és azért jön létre, mert a C és O elektronegativitása eltérő, ezért a közöttük lévő kovalens kötés elektronsűrűsége a nagyobb elektronegativitású oxigén felé tolódik el. Így alakul ki a molekula dipólusa, a részlegesen pozitív szénatommal és a részlegesen negatív oxigénatommal. (a polaritáshoz az is kell, hogy a dipólusok ne egyenlítsék ki egymást a molekula szimmetriája miatt: a szén-tetrakloridban megvannak a poláris kovalens kötések, de a szimmetria miatt mégsem lesz poláris a vegyület).

A csavar ott van, hogy a fenti nem maga a dipólus-dipólus kölcsönhatás, hanem a dipólus létrejötte. A dipólus-dipólus kölcsönhatás két acetonmolekula között jön létre. Az egyik acetonmolekula negatív oxigénje egy másik aceton pozitív szénatomjához vonzódik.

"A dipólusmolekula pedig maga a poláris molekula, amiben az elektroneloszlás asszimetrikus?"

Kiváló meglátás!

"...a kisebb EN-ú C vonza a nagyobb negativitású O, és ez fordítva."

Logikailag tökéletes gondolat...azonban a matematikai megközelítés az elfogadott a dipólusok kölcsönhatásának leírásában, ami vektorokkal dolgozik és nem részleges töltésekkel.

Biztosan tanultál már vektorokról matematikából: egy vektornak nagysága és iránya is van. Ugyanígy a dipólus vektoroknak is nagysága és iránya is van (ebbe most nem akarok belemenni).

A dipol-dipol kölcsönhatás két dipólus vektor között jön létre: például C-->O és C-->O között. De ez már fizikai-kémia...