1 liter víz az elpárolgása során mennyi hőt von el a környezetéből? Mennyivel hűti le környezetét, ami egy 10 m3 térfogatú szoba?

Egy szobában csak a szoba hője képes melegíteni az edény vizet, így nem változik meg a hőmérséklete.

Az aszfalt hűtése egy egész más téma. Ott a felmelegedett aszfalt átadja a hőjét az elpárolgó víznek. Először is felmelegíti a kipermetezési hőmérsékletről az aszfalt hőmérsékletére, majd fedezi a párolgási hőt is.

Rendben van, kissé módosítom magam hogy elméleti szinten is helyes legyen.

Ha egy zárt rendszerben (szobában), ahol a 100%-os páratartalom eléréséhez szükséges mennyiségű, a szobáéval megegyező hőmérsékletű folyékony vizet kiteszel egy bödönbe, az teljes egészében el fog párologni. Ekkor Q=m*r hőmennyiséget vonna el a levegőkomponenstől, azonban a helyzet kissé bonyolultabb, mégpedig a kis mértékben változó hőmérsékletek miatt. Az egész rendszer hőtartalma konstans, hisz egy izolált rendszerben dolgozunk. Mivel hő csak a levegőtől vonható el, így a levegő által leadott hő megegyezik a víz által felvett hővel:

Q(l)=Q(v)

Mivel Q=m*cp*dT, így:

m(l)*cp(l)*(T1-T2)=m(v)*(r(v)-*cp(v)*(T1-T2))

m(l) - a levegőkomponens tömege (kg)

cp(l) - a levegőkomponens izobár fajhője (J/[kgK])

T1 - a kezdeti közös hőmérséklet

T2 - a végállapot közös hőmérséklete

m(v) - a vízkomponens tömege (kg)

r(v) - a víz párolgáshője (J/kg @T2)

cp(v) - a víz izobár fajhője (J/[kgK])

Ha ki akarnánk számolni, ezt megoldva egy transzcendens egyenletet kapnánk, hisz r(v)=f(T2). Ez numerikus módszerekkel megoldható, de az sok meló.

Magyarán: nagyon nagyon apró mértékben (talán pár század-ezred fokkal) csökkenne a rendszer hőmérséklete, hogy a víz el tudja érni a megfelelő gőznyomásértéket a rendszerben.

Ha egyszerűen akarunk számolni és ezzel csak igen-igen apró hibát véteni, azt mondjuk hogy az egész rendszer hőmérséklete állandó.