Alkánok/Szilánok?

fanyúl hosszas mérlegelés után úgy döntött, hogy fanyúl leteszi a lantot:

Ez lesz az utolsó hozzászólása.

Az a helyzet, hogy nem vagyok már tizenéves, kutató vegyész diplomával és rengeteg tapasztalattal a hátam mögött már nem vagyok hajlandó eltűrni továbbra is, hogy mindenféle jöttment kisgyerekek és önjelölt egyetemi tanulócskák(!) alázgassanak és lehúzzanak, akiknek csak a pofája nagy, a tudása meg az enyémhez képest nulla vagy elégtelen.

Van más dolgom is, az időmet a válaszadáson kívül másra is tudnám fordítani...és arra fogom ezentúl. (Ez tudják, kiknek szólt, természetesen nem a kérdezőnek.)

Alkán: a C hidridje

Szilán: a Si hidridje

(A hidrid fogalom adott elem kétalkotós (biner) vegyületét jelenti.)

1. Fizikai tulajdonság: az Si a C-hez képest nagyobb relatív atomtömegéből adódóan normál körülmények között az SiH4 szilán és Si2H6 diszilán gáz, azonban az Si3H8 triszilán és Si4H10 tetraszilán folyadék, ellentétben ugye a C3H8 propánnal és C4H10 butánnal, amelyek gázok.

2. Kémiai tulajdonság:

A. Az Si-Si atomkapcsolat labilisabb, mint a C-C atomkapcsolat, ezért nem képes a Si hosszú láncokat képezni, ellentétben a C-nel. Vagyis normál körülmények között eddig csak Si6H14 hexaszilán előállításáig jutottak, ezen felül a Si láncot a hőmozgás energiája szétzilálja. (Itt jön be a sci-fi: a mi életterünk körülményei között nem lehetséges Si alapú élet, hiába is szeretnénk :)...)

B. A szilánok termikus stabilitása lényegesen kisebb, mint a szénhidrogéneké: 600 K fölött elemeikre bomlanak, például:

SiH4 = Si + 2 H2

C. Reakcióképességük nagyobb, mint a szénhidrogéneké: a szilánok levegőn már közönséges hőmérsékleten meggyulladnak:

SiH4 + 2 O2 = SiO2 + 2 H2O

D. Vízzel a szilánok már szobahőmérsékleten reagálnak:

SiH4 + 2 H2O = SiO2 + 4 H2

/Egyes gondolatok forrása: Dr. Bodor Endre: Szervetlen kémia, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1994./

Megjegyzés #1: az atomkapcsolatok stabilitása egyrészt a kötési energiától függ, mivel a C-C kötés energiája nagyobb, mint az Si-Si atomkapcsolaté, nyilván stabilisabb is. (Azt pedig, hogy mekkora a kötési energia, az atomi elektronpályák S átfedési és β kicserélődési integrálja szabja meg, ami a Schrödinger egyenletből adódik és már a kvantummechanika területéhez tartozik, de ezt nem akarom itt részletezni.)

Megjegyzés #2: a C-C lánc stabilitásához mérhető stabilitással rendelkezik az Si-O-Si-O-Si-O-... lánc, amely a szervetlen világunk alaplánca, azaz a Földön legnagyobb mértékben előforduló szilikátoké.

Megjegyzés #3: az egyes kötési energiákra táblázatok vannak, ennek bármikor utána lehet nézni a neten: D(C-C) > D(Si-Si) és D(C-H) > D(Si-H).

R.I.P. fanyúl :(