Azt olvastam, hogy a kontinensek 1cm "vándorolnak" évente. Kérdésem: merre, és hogy nem fognak -e egyszer összeütközni?

> merre

Az egyik erre, a másik arra…

> nem fognak -e egyszer összeütközni

De, némelyik már összeütközött.

Lásd a múltat és a várható jövőt:

http://www.youtube.com/watch?v=uGcDed4xVD4

Keress rá a lemeztektonikára. Sok érdekeset tudhatsz meg a témáról.

Egyébként jó példa két kontinentális kéreglemez ütközésére India és Ázsia. Az indiai kéreg alágyűrődött az ázsiai alá, majd izosztatikusan megemelte azt és Hipp-Hopp, így lett a Chocapic... őőő izé, akarom mondani a Himalája ;)

A lemezek valóban vándorolnak, úgymond úsznak a köpenyen. A lemezek egymáshoz való viszonya háromféle lehet:

1; Két lemez ütközése (konvergens lemezszegélyek): pl: Himalája

2; Két lemez eltávolodás (divergens lemezszegélyek): pl: mélytengeri árkok

3; Két lemez egymás mellett elcsúszik (konzervatív lemezek): pl: Szent András-törésvonal

Ha két lemez ütközik, mindig az idősebb és jobban lehűlt lemez bukik alá a fiatalabbnak. Így keletkeznek a magsahegységek. Ekkor a legjellemzőbb a szubdukció (alábukás), amelynek következtében pusztító földrengések alakulnak ki (Japán - 2011).

Ha két lemez eltávolodik, akkor a felnyomuló köpenyanyag kitölti a repedést, de árok marad a helyén. A lemezek ezen oldala gyarapodik és fiatalodik.

Ha két lemez egymás mellett elcsúszik, akkor a feszültségoldódás hatására (ugye egymásba akadnak a lemezek és idővel sikerül nagy erők közepette elmozdulniuk egymás mellett) mélyfészkű földrengés és eltolódás következik be. Nincs gyarapodás és nincs fogyás.

A vándorlás sebessége csak megközelítőleg 1 cm. Ez erős túlzás. A kontinensek már rengetegszer összeütköztek az évmilliók során és alakítottak ki szuperkontinenseket (pl. Pangea, Gondwana), aztán a földköpenyben meglévő feláramlásoknak köszönhetően szétváltak. A tektonika mai állása szerint összetartanak a kontinenseink, azaz idővel ismét egy hatalmas szuperkontinenst fognak alkotni. Napjaink kontinenshelyzetét ideális állapotnak tekintjük, mert ez az egyik legmegfelelőbb a kellemes földi élethez. Szuperkontinensek esetén felborul a zonalitás (növényzet, talaj, állatvilág, éghajlat, légköri és tengeri áramlatok). A szuperkontinensek belső területei nem kapnak elég csapadékot pl., ezért azok száraz, sivatagokká válnának.

Jaj… Anyám borogass!

Szándékosan nem akartam bele menni a lemeztektonikába, mert azt írta a kérdező, hogy még fiatal és nincs tisztában ezekkel a természettudományos ismeretekkel. Gondoltam jobb nem összezavarni. De…

4. válaszoló:

Nem tudom milyen általános iskolás tankönyvből másoltad ezt ide, de sürgősen máglyára vele.

Akkor tegyük kicsit tisztába a dolgokat:

1, Konvenrgens lemezszegélyek:

két óceáni, vagy két kontinentális kéreglemez ütközésénél fordulhat elő a kéregkettőződés, mint a Himalája esetén. Vagy egyszerűen összeforrik a kettő (pl.Ural-hegység egy ilyen szutúra). Szubdukció csak egy kontinentális és egy óceáni kéreg ütközésénél lehet.

“Ha két lemez ütközik, mindig az idősebb és jobban lehűlt lemez bukik alá a fiatalabbnak. Így keletkeznek a magsahegységek.” – Itt a kéregkettőződésre utalsz.

“Ekkor a legjellemzőbb a szubdukció (alábukás), amelynek következtében pusztító földrengések alakulnak ki (Japán - 2011).” – Na ez total képzavar. A szubdukciónak semi köze a fent írtakhoz. Szubdukció óceáni és kontinentális kéreglemezek ütközésénél van!!! A földrengésekben igazad van!

2, Divergens lemezszegélyek:

“Két lemez eltávolodás (divergens lemezszegélyek): pl: mélytengeri árkok” – Hát pont hogy nem! A mélytengeri árkok a szubdukciós zónákban keletkeznek (amik ugye a konvergens és nem divergens lemezszegélyeknél lehetnek!!!).

“Ha két lemez eltávolodik, akkor a felnyomuló köpenyanyag kitölti a repedést, de árok marad a helyén.” – Óceáni-óceáni divergens lemezszegélyeknél pont, hogy nem! Nem, hogy nem árok marad a helyén, hanem hegység! Hallottál már az Atlanti-hátságról? Két divergens kontinentális kéreg esetén keletkezik árok (pl.: Kelet-Afrikai árokrendszer), ezeket hívják riftesedő zónáknak.

3, Na ezt jól írtad ;)

És az utolsó bekezdés is igaz. A többi hibát meg javítottam :P

De most ugyan azt írod le, mint én, csak én nem mentem le ilyen mélységig és annyi, hogy általánosítottam (mivel fiatalról van szó). Az, hogy nem neveztem meg, hogy óceáni, vagy szárazföldi a lemez, amely elszenvedi a mozgást, az egy dolog, nem akartam okoskodni.

Köszönöm egyébként. Diplomás geográfus vagyok, a saját agyamból is ki tudom ezt nyögni.

Szubdukció során ún. akadási zóna keletkezhet (ez történt a 2011-es Japán földrengésnél). Ez viszonylag ismeretlen jelenség és modellezéssel is nehezen kimutatható animáció. Az alábukó óceáni lemez néhány ponton beakad. Ha egy ponton megtörténik a feszültségoldódás, akkor az magával rántja a többi akadási pontot, így energiája megsokszorozódik.

A mélytengeri árkokban igazad van. Óceánközépi hátságot akartam írni, de utólag olvasva én is pislogtam a mondanivalómon.

Ugye, ugye :) Azért csak volt mit kijavítani.

Én meg diplomás geológusmérnök egyébként ;)

Én kérek elnézést, hogy emberből vagyok és tévedek.

Szeretem a gúnyos embereket ... lenézni!

Előbb érdeklődni kellene, hogy valóban helyes-e amit írt az illető, aztán leoltani. Geográfia és geológia átfedhető, de nem jogosít fel téged, hogy kioktass engem, egy kb. egyenrangú embert. Bocsánat, hogy a tudásomat védem és ugye, ugye? Még neked is lehet újat tanítani?!

A hibát pedig elismerem természetesen. Súlyos szakmai tévedésként kezelem a figyelmetlenségemet.

Nem értem miért sértődtél ennyire vérig.

Pontatlanul és hibásan írtál dolgokat!

Egy földtani kérdésben pedig nem tudom mennyire lehet ekvivalens egy geográfus és egy geológus tudása. (Nem kell megint megsértődni!)

Hogy miért sértődtem meg? Ember! Olvasd már el, hogy hogy írtad, amit írtál!

Én elismerem a hibámat, erről szó sincs. Az, hogy hozzátettél a 90 százalékához, olyan dolgokat, amikre én direkt nem tértem ki és aztán úgy állatod be, mintha ez hiba lenne a részemről, mert így nem ugyan az a mondanivalója a dolgoknak, az sértő.

Egy geográfus nyilván nem csak a földtannal foglalkozik, kicsit többfelé irányul a tudása, de elhiheted, hogy féléveken keresztül oktatnak nekünk is földtant, kőzettant, ásványtant, földi élet fejlődését, stb.