Választ kérek pár csillaggal, tejúttal kapcsolatos kérdésre?

A legközelebbi csillag - ha a Napot nem vesszük figyelembe - az Alfa Centauri (4,34 fényév vagy ~41000 milliárd km). A Tejút átmérője ~100000 fényév, tehát galaxisunk csillagai ezen a körön belül helyezkednek el (a Nap ~25000 fényévre van a galaxis középpontjától).

A legkisebb csillagok az úgynevezett barna törpék, amelyek alig nagyobbak mint a Jupiter. A legnagyobb csillagok a mi Napunknál több százszor nagyobbak. http://www.youtube.com/watch?v=-GabH3wVJoA

Ha egy csillag szupernóvává alakul, akkor sokkal fényesebben világít. Ha egy 500 fényévre található csillag ma robban fel, akkor a robbanását csak 500 év múlva láthatják az unokáink unokáinak az unokái...

A Tejútnak 4 fő, és 2 mellék spirálkarja van. A Földről mi csak az egyik mellékkart (Orion) és az egyik fő spirálkart (Perseus) látjuk.

"És ha én most látok egy csillagot akkor az most nem ott van hanem csak a fényét látom mert olyan sok idő míg a fénye idáig elér, de míg elér idáig már nem is ott van az a csillag, és lehet hogy most látok egy olyan csillagot az égen ami már megsemmisült, de én még mindig látom?" Így van.

Na vegyük szépen katalógusba a kérdéseket:

1.)A csillagok milyen messze vannak, "

Változó.A legközelebbi csillag a Nap.(Naprendszeren belül nem fényévet hanem CsE-t adunk meg.1 Cse 150 millió kilóméter,ami a Föld Nap átlagos távolsága)A Naprendszerhez legközelebbi csillagok (ugyanis ez egy hármas rendszer) az Alpha,Béta és Proxima Centauri.csillagrendszer, az 4,3-4,4 fényévre van.

De mivel rengeteg csillag van,ezért rengeteg távolságtartomány.A Betelgeuse például durván ötszáz fébyévre van,de az Anroméda galaxisban lévő csillagok 2,3 millió fényévre vannak.

Tehát igen csak változó.

2.)"mekkorák"

Ez ismét nagyon változatos.Függ a csillag életkorától,a hőmérséklettől,a tömegétől.A legjobban a HRD (Hertzsprung - Russel diagram) ad magyarázatot.Suzerintem nézd meg ezt a videót:

http://www.youtube.com/watch?v=XhpawsZJn8M

3.)" ha szupernóvává alakul akkor abból mi mit észlelünk," mikor észleljük

Ha közel van (pár száz fényév) akkor pár száz éven belül,ha távol (pár tízezer fényév) akkor pár tízezer év múlva.

Különben első hülyeséget mondott.Szupernóvát simán lehet szabad szemmel is látnoi.Kínában az 1047-es évben láttak szabad szemmel egy szupernóvát és a lejegyzések alapján meg is találták a mostani maradványokat.

4.)"A tejút amit a földről "látunk" az melyik része a tejútnak? "

Képzeld el hogy van egy palacsintatészta,amibe bele ban sütve egy pontszerű dolog,mondjuk egy mogyoró.A tejútrendszer a pali,a mogyi a naprendszer.Mi csak a tejút síkját láthatjuk,egyébként neutrínó távcsövekkel,illetve rádió és infra távcsövekkel már meg tudjuk mondani hogy az orion karban vagyunk,durván 30 000 fényévre a központtól.

5.)"És ha én most látok egy csillagot akkor az most nem ott van hanem csak a fényét látom mert olyan sok idő míg a fénye idáig elér, de míg elér idáig már nem is ott van az a csillag, és lehet hogy most látok egy olyan csillagot az égen ami már megsemmisült, de én még mindig látom? "

Igen,jól tudod.Minél távolabbi objektumot nézel,annál korábbi eseményeket látsz.

Különben elsőnek még annyit hogy a Naprendszeren kívül (de már a naprendszeren belül se) használatos a kilóméter használata,mert egyszerűen hosszú,még normál alakban is.

Második:Kifogástalan,nagyon szép.

Különben kérdező:Csak nem érdeklődsz a csillagászat iránt?Tudok segíteni benne.