Miért van a déli féltekén nyár amikor az északin tél?

Mert a bolygó forgástengelye, és a pályája által meghatározott sík egy 67°-os szöget zár be, vagyis ahogy végigmegy a pályáján, lesz egy pont, ahol az egyik féltek egy kicsit távolabb van a Naptól, mint a másik. És persze a pályája túloldalán pedig pont fordítva lesz, a másik lesz messzebb. Plusz még a dőlés miatt a napsugarak is kisebb szögben érik el a felszínt a távolabbi félteken, na meg mivel azt kevesebbet süti a nap, kevesebb napfény jut oda, és a meleg is könnyebben távozik az űr felé, mert hosszabb az éjszaka.

A napfény beesési szögének különbsége miatt, Olyankor délen merőlegesen süt a nap sugara, az északin a ferde tengely miatt csak súrolja nap (alacsonyabban is jár)

#1, a távolságnak pont nincs ebben szerepe. Nyáron messzebb vagyunk a naptól (több millió km-rel) mint télen.

Nem a bolygó távolságára gondoltam, hanem hogy a dőlés miatt az egyik féltek úgymond közelebb van, mint a másik.

A Földön vagy tél van, vagy nyár.

#5: Az északi féltekén amikor nyár van, akkor a délin tél, és fordítva. Az ne zavarjon meg, hogy mindkét féltekén december van; a déli félteke évszakjai 6 hónapos eltolódásban vannak a valós helyzethez képest. Tehát amikor a déli féltekén tél van, akkor írják a a nyári hónapokat (június-július-augusztus), és amikor nyár van, akkor számolnak december-január-februárt. A déli féltekén nyáron jön a Mikulás, és decemberben kezdődik a hosszú nyári iskolaszünet.

Jaaa... Ott a madarak is hátrafelé repülnek, az emberek és az állatok pedig fejjel lefelé lógnak. :D

Jaja, és ott az autók is bepufogógázból állítanak elő benzint, amit nem győznek az olajkutakkal visszanyomni a földbe... :)