Éjszaka van, ha nyár van akkor az ég színe fekete, de télen pedig sötétlila színű. Pontosan miért?

Piros, lila, rózsaszín, narancs; gyönyörű látvány hajnalban illetve alkonyatkor, az év minden szakában. Azonban télen, ha az időjárás is támogatja az eseményt, hosszabb ideig tart a látvány, s jobban kibontakoznak a ragyogó színek is. Ugyanis télen az északi féltekén a napsugárak beesési szöge kicsi, vagyis a Nap lapos ívet jár be az égen. Mivel a Horizontot is kis szögben közelíti meg, több ideig tart ugyanazon magasság elérése napkeltekor, hosszabb ideig tartózkodik a Horizont alatt, de közel hozzá, mielőtt felkelne. Napnyugtakor ugyanez játszódik le csak fordítva.

Nappal amikor a Nap magasan jár, az ég kék színét a szóródásnak köszönhetjük. A légkörben lévő oxigén és nitrogén részecskék igen kis méretűek, kisebbek mint a látható fény hullámhosszai. És Rayleigh-féle szórás törvény miatt, miszerint a szórás mértéke fordítottan arányos a hullámhossz negyedik hatványával, így a fényből a kék színek (kb 480 nanométer)sokkal jobban szóródnak a légkörben, mint a nagyobb hullámhosszúságú színek (pl vörös: kb 650 nanométer).

Napnyugtakor és napkeltekor az ég azért vöröses szinű mert a fény sokkal vastagabb légrétegen hatol keresztül, s a légkör alsó, sűrű részén szóródik a fény. A hosszabb megtett út során a fényből a vörös árnyalatai jutnak el hozzánk közvetlenül.

Azonban amikor ködös vagy csak netalán párásabb az idő, a fény már nem csak a kis méretű oxigén és nitrogén részecskéken szórodik, hanem az ezeknél jóval nagyobb köd páraszemcséken is. Ez az ún Mie szórás, mi szerint a hullámhossznál nagyobb méretű szemcsék szórása során a fény színe nem változik meg, csak tompább lesz. Ezért van az, hogy egy ködös napkelte vagy naplemente során az ég vöröses marad a Rayleigh-szórás miatt, ugyanakkor a Mie szórás miatt az ég vöröses színe eltompul és helyette rózsaszín, olyakor lilás ködöt látunk. De hasonló a helyzet a felhőknél is.

Valamint: minél magasabban van a légkörben egy felhő, annál tovább vöröses a színe, mivel a számunkra már nem látható (a horizont alatt van) Nap fénye a távolban még éri a magas légköri rétegeket, így például a 8-12 km magasan lévő fátyolfelhők napkelte előtt, vagy napnyugta után fél órával is lilás-rózsaszínes árnyalatúak lehetnek, míg az alacsonyan járó gomolyfelhők vagy rétegfelhők ennél rövidebb ideig színesek.

Először is: aki itt feltesz egy kérdést a TUDMÁNY rovatban, az általában szeret kimerítő válaszokat kapni. Azt pedíg végképp sajnálom hogy te esetleg nem érted, de akkor sem ez a módja a vélemény nyilvánításnak. Ráadásul hogy lehet már ilyen hülyeséget beírni??

Másodszor: a fennt említett fényszennyzés is valóban okozhatja az ég lila színét, főleg (nem csak) nagyvárosokban ahol eleve szmog is van a légkörben. A sarki fényes megállapítás azonban nem túl helytálló, sőt... Hazánkban legutóbb 2006-ban volt, így ez nem egy gyakori jelenség, ami magyarázat lehetne az ég lila színére. A jelenség jellemzően egy óriási mágneses vihar következménye, ami ritka.