Multiverzum elmélet?

Kicsit körüljártam magamban a multiverzum-elméletet, helyesebben az olyan irányú értelmezését, amely azon alapul, hogy minden egyes döntésünk következtében kettéágazik a Világegyetemünk életútja. Az egyik szálon halad tovább úgy mintha "A" döntést hoztam volna, a másik szálon pedig úgy, mintha "B"-t döntöttem volna. Hogy én melyik szálon, melyik multi-univerzumban létezem tovább, az attól függ, hogy "A" döntést vagy "B" döntést hoztam-e meg.

Van más jellegű sok-világ interpretáció is, amelyik számomra sokkal világosabb, egyszerűbb, érthetőbb és emészthetőbb, de most nem arról lesz szó. Ebben a kis esszében csaknem mindvégig megpróbálok kitartani azon feltételezés mellett, hogy a sokvilág elmélet helyes. Nem tudom, valós kérdés lesz-e a végén, de a napokban két olyan kérdés is felmerült, amelyben előjött ez a sokvilág teória, és mindannyiszor a logikának ellentmondó válaszokat olvastam ezzel kapcsolatban. Így úgy döntöttem, hogy inkább nem szemetelem tele a kérdéseket a saját gondolataimmal, hanem nyitok neki egy új kérdést. Ide bárki bármit írhat, ami szerinte a multiverzum elmélettel kapcsolatos - legyen az cáfolat vagy bizonyíték a teória ellen vagy mellett.

Kieg: kicsit hosszú lett a leírás, kéretik háromnapi hideg élelmet bekészíteni az olvasmányhoz :D

--------------------------------

Tegyük fel, hogy minden ember minden nap 1 döntést hoz (ennél nagyságrendekkel többet, de maradjunk az 1-nél), és számoljunk csak 1mrd emberrel ezen a bolygón. Ez azt jelenti, hogy 1mrd ember 1mrd döntést hoz első nap. Ez a második nap reggelére 1mrd elágazást, vagyis 1mrd új univerzum létrejöttét jelenti. Az 1mrd új univerzumban a második napon 1mrd*1mrd (1mrd^2) ember hoz fejenként 1 döntést. Így a második nap végére 1mrd^2 számú döntés születik, ami 1mrd^2 új világegyetem létrejöttét jelenti a harmadik nap reggelére. A harmadik nap estéjére az 1mrd^2 univerzumban 1mrd^3 ember hoz fejenként egy döntést. A negyedik nap estéjére 1mrd^4, az ötödik nap estéjére 1mrd^5 számú új univerzum jön létre, vagyis minden nap eggyel növekszik a kitevő. Ez a legalapvetőbb számítás, de ebből is látható, hogy mindössze néhány hónap leforgása alatt több univerzumnak kell létrejönnie, mint amennyi atom található a becslések szerint az egész Univerzumunkban.

Mindezeken túl, nem csak az emberek léteznek a bolygón, akik döntéseket hoznak a mindennapokban. Minél magasabb rendű egy lény, annál többféle döntés meghozatalára képes, ami azt is jelenti, hogy annál szélesebb a választható lehetőségek palettája számára. Még egy szemes-ostoros is hoz olykor döntést, igaz, az ő lehetőségeinek száma (lehetőség-sűrűsége?) jócskán alatta marad pl. egy hangyáénak - már csak abból kiindulva is, hogy a szemes-ostorosnak csak egy farkincája van, míg egy hangyának hat lába, csáprágója, antennája meg még egy csomó mindene, ami a szemes-ostorosnak nincs. Ennek ellenére a szemes-ostoros is hoz olykor döntést, pl. melyik irányba úszik tovább, vagy két elé vetődő kaja közül melyiket eszi meg. A szemes-ostorosokon és a hangyákon kívül azonban milliónyi létforma él még Földünkön, amely döntéshozatalra képes; ezen milliónyi létformának pedig darabonként is milliárdnyi, trilliárdnyi képviselője (egyede) lehet. Ha ezek számát is belevesszük a képletbe, akkor a naponta új világegyetemeket létrehozó döntések száma hihetetlenül óriásira duzzad. Továbbá még mindig csak a Földön járunk, és még nem számoltunk azzal a gyaníthatóan milliárdos vagy akár trilliárdos nagyságrendű számmal, amely az esetlegesen lakott, életet hordozó bolygók mennyiségét jelentheti Univerzumunkban.

Ezeken kívül még azt sem számoltuk bele, hogy egy élőlény naponta nem csak egy, hanem akár milliónyi döntést is hozhat: végeredményben az is döntésnek minősül, ha úgy döntök, hogy nem állok fel a székből. Sőt, ezt 1 percnyi ücsörgés közben akár 60x is megtehetem minden további nélkül! De ugyanígy azt is, hogy nem ordítok egyet, nem vakarom meg a fülem tövét, nem gyűröm össze az előttem lévő papírt, nem írok rá semmit, nem gyújtom meg, nem szakítom szét, nem hajtogatok belőle repülőt és nem is köpök rá. Ez csak néhány az ezernyi lehetőségem közül, és mindegyiket 60x is meg tudom tenni egy percen belül, kényelmesen, vagyis csak ezeket számolva is 60x9=540 döntést hoztam mindössze egyetlen perc alatt. Sőt, ilyetén gyakorlatilag akkor hozom a legtöbb döntést, ha nem csinálok semmit, hiszen akkor nem szűkítem be a választható lehetőségek hatalmas mennyiségét egy vagy néhány eldöntött dologra.

És eddig még mindig csak élőlényekről volt szó. Azokat a dolgokat még nem is vettük figyelembe, hogy pl. minden egyes részecske, amely szuperpozícióba kerül, ugyancsak új világegyetemet hozhat létre, amint összeomlik a hullámfüggvénye. Márpedig egyetlen atom is másodpercenként milliárdos nagyságrendben nyel el ill. sugároz ki fotont, és minden egyes ilyen abszorpciós-emissziós esemény alkalmával szuperpozícióba kerül(het).

Ha mindezeket belevesszük a képletbe, akkor az jön ki, hogy minden másodpercben olyan óriási mennyiségű világegyetemnek kell létrejönnie, amely emberi ésszel egyszerűen felfoghatatlan (gyakorlatilag egyetlen perc leforgása alatt több világegyetem jön létre, mint amennyi részecskét tartalmaz az egész belátható Univerzumunk) - ráadásul ez a folyamat már idestova minimum 13,7 milliárd éve tart!

Ezeknek az univerzumoknak hely kell, méghozzá nem is kicsi, egymásba ugyanis nem lóghatnak bele, mert azt már valószínűleg észrevettük volna. Minden egyes univerzumnak egy kb. 27mrd fényév átmérőjű gömbre van szüksége ahhoz, hogy pontosan ugyanakkora lehessen, mint a miénk. Ha nem ugyanakkora lenne a kiterjedése az újonnan létrejövő univerzumoknak, mint az azt megelőzően létrejötteknek, akkor annak már régen fel kellett volna tűnnie számunkra, mert akkor egy állandóan változó méretű univerzumban élnénk életünket, attól függően, hogy mikor milyen lehetőséggel élünk, milyen döntést hozunk. Még ha végtelennek is vesszük az univerzumok létrejöttének helyet adó teret, akkor is az idő előrehaladtával egyre valószínűbbé válik, hogy egy újonnan létrejövő univerzum olyan helyen jön létre, amely részben vagy egészben már egy másik, korábban létrejött univerzumnak adott helyet. Ilyet sem tapasztaltunk még sosem, és nyomát sem találtuk eddig hasonló jelenségnek.

Mindezek arra engednek következtetni, hogy az újonnan létrejövő univerzumoknak semmiféle kapcsolatban sem szabad állniuk egymással, semmiféle kölcsönhatás nem jöhet létre köztük, még elméletileg sem (különben már valószínűsíthetően megtörtént volna, ekkora számok mellett, és azt pedig már észrevettük volna). Ha pedig semmiféle kapcsolatba nem kerülhetnek egymással, semmiféle hatással nem lehetnek egymásra, akkor semmiféle módon nem is győződhetünk meg sem a létezésükről, sem nemlétezésükről. Tehát a multiverzum elméletnek az ilyen értelmezése számunkra csupán hipotézis marad, és mivel elviekben lehetetlen kapcsolatba lépnünk bármelyik másik multi-univerzummal, így elviekben is lehetetlen marad mind a bizonyítása, mind a cáfolása a létezésüknek, és úgy ancuzammen ennek az egész hipotézisnek. (A tudomány az ilyen esetekben szokta alkalmazni az Occam borotvája elvet, és lenyisszantja ezeket a zavaró, semmilyen mértékben sem befolyásoló adatokat, dolgokat a képletből.)

Mindezeket összevetve, a legfinomabb kifejezéssel élve is minimum kétesnek tartom a multiverzum elmélet ebbéli értelmezésének létjogosultságát. Nem mondom hogy nem létezhet, hiszen nincs rá, se ellene bizonyíték, ezt már megállapítottam. De éppúgy nem bizonyítható a tudomány által elfogadott módon, mint ahogy pl. Isten léte avagy nemléte sem.