Ha megnyitom a vizet és a lehető legkisebb vízsugárra állítom miért vékonyodik a vízsugár lefelé haladva és ér földet már szinte cseppekké szétesve?

Laikus tipp: ahogy esnek a vízmolekulák, gyorsuló mozgást végeznek (az állandó gravitációs erőhatás miatt). Ez azt jelenti, hogy ha a tetején egyenletesen elkezdem folyatni a molekulákat, akkor az alján nagyobb lesz a távolság a molekulák között.

A víz viszont összetart, és gömb formájúvá próbál válni, kémiai okok (vagy molekulaszerkezeti vagy milyen okok) miatt (nemtudom mi a tudományos neve), ez egy új erőhatás. Tehát a víz úgy "oldja meg" ezt a két problémát, hogy csoportokra válik, szétszakadozik, és a csoportok vízcseppé alakulnak (ami egy torzult gömb, gondolom a levegő és a gravitáció miatt torzul csepp alakúvá)

"1. válaszoló-> a víz a közeg hatásától válik a legáramvonalasabb "test"-é méghozzá cseppé. A víz mivel nem túl nagy a sűrűsége kisebb az összetartás benne mint pl.: higanyban vagy akár egy szilárd testben."

A csepp az nem a legáramvonalasabb test. A legáramvonalasabb az a tű, vagy a lap volna. A csepp az a gömbnek az áramvonalasabbá torzulása. Ha nem volna levegő, azt hiszem gömbként esne le, de a levegő eltorzítja. És igen, a közeg a levegő, amiről beszéltem. :)

Második válaszoló, te nem válaszolod meg a cseppek képződésének okát. A te elméleted alapján a víznek nagyon vékony sugárban kellene folynia, amíg végül már csak molekulák csepegnek egyenként. Csakhogy - közbe utánanéztem, a molekulá közti hidrogénkötés ezeket a molekulákat egymáshoz vonzza, ezért nem kóborolnak el egyedül.

Kérdező, hogy megértsd:

tegyük fel, hogy (most hagyjuk figyelmen kívül a hidrogénkötést meg a közegellenállást), két vízcsepp A és B elindul lefelé, "t" időpontban, illetve t+1 időpontban.

A gravitáció legyen 6 (akármi)

első(vagy nulladik) időpillanatban tehát A pozíciója 0, sebessége 0, B még nincs.

A második időpillanatban A sebessége 6 lett (a gravitáció miatt) pozíciója 6

B pedig s0 p0

Tehát A és B távolsága 6

Harmadik időpillanatban:

A: s12 p18 (6+12)

B: s6 p6

Aztán:

A: s18 p30

B: s12 p18

Aztán:

A: s24 p54

B: s18 p30

Tehát itt a távolságuk már 24, pedig az elején még csak 6 volt, és csak egy időpillanattal később indultak el.

A gravitációs erő az nem egy sebesség, hanem egy sebességváltozás. Nem m/s pl, hanem m/s/s.

Képzeld el, hogy egy csőben folyik a víz, ami egyre szűkül. Ahhoz, hogy a szűkebb helyen is átfolyhasson ugyanaz a vízmennyiség, egyre gyorsabban kell folynia.

Itt fordítva van ok-okozat: azért folyik egyre vékonyabb sugárban, mert egyre gyorsabban folyik(gravitáció), keskenyebb sugár is elég a mennyiség átfolyásához.

Úgy is lehetne, hogy nem vékonyodik a sugár, hanem levegősödik, tehát egyre több levegőt tartalmazna a vízsugár.

Azért nem így van, mert a vízmolekulák is vonzzák egymást - ha kis mértékben is - tehát a vízsugár "összetart".

Amikor nagyon elvékonyodik a sugár, az előbbi vonzás már relatíve nagy mértékű lesz - gömb alakúra húzza össze, ill. a légellenállás miatt cseppalakú lesz.

Képletet szeretnél? t idő múlva a v0 sebesség v=v0+gt lesz, az r0 sugár pedig r=r0*gyök(v0/(v0+gt))

v0 nem lehet nagyon kicsi (ill. 0), mert akkor csak csöpög a csap.

Pl.: v0 = 0,5 m/s, 0,15 s múlva v = 2 m/s,

a seb. 4*es, a vízsugár átmérője/sugara pedig a fele lesz.