Azt hallottam, ha egy neutroncsillag felrobban, robbanásának lökéshulláma torzítja a teret. Ez gyengébb robbanószerek (pl. : C4, dinamit, TNT, stb. ) robbanásának lökéshullámára is igaz?

Igen. Nézd meg pl Hirosimában hogy torzult a tér a lökéshullám miatt:

[link]

Szerintem igen, mivel a robbanóanyag tömege -nagyon- nagy energiafelszabadulás kíséretében -nagyon- hamar szétoszlik. Mindazonáltal az biztos, hogy ez a torzulás érzékelhetetlen mértékű.

G.

Egyrészt Hirosimában nem kémiai robbanás történt, másrészt ez nem térgörbítés, hanem sokkal inkább tereprendezés volt.

Egyébként igen, igaz, de olyan elhanyagolható mértékben, amit legfeljebb kiszámolni lehet, mérni nem. Azt is meg tudom mondani, hogy legalább 20 darab nulla lesz az első értékes számjegy előtt abban a tizedestörtben, amelyik egy kémiai robbanás által keltett térdeformáció-változás értékét adja meg. De van egy olyan gyanúm, hogy még ennél is több.

Egy neutroncsillagból egy pingponglabdányi anyagmennyiség tömege több, mint amennyi kémiai robbanóanyagot összesen elrobbantgatott az emberiség az eddigi összes megvívott háború folyamán. Pedig azért pl. a második VH-ban igazán nem spóroltak a munícióval.

"Egyébként igen, igaz, de olyan elhanyagolható mértékben, amit legfeljebb kiszámolni lehet, mérni nem"

Szerintem is így van.

Úgy tudom elképzelni, mint a relativitás-elmélet következményeit: pl. méret, idő rövidülés stb. akkor is van, ha hétköznapi, kis sebességekről beszélünk - nem fényseb közeliekről - csak a képletből látszik, hogy észlelhetetlenül alacsony ez az érték.

Hohóóó! Most esett le a kérdés lényege :D

A neutroncsillagoknak nem szokásuk csak úgy maguktól felrobbanni. Elég tömör és kompakt objektumok ahhoz, hogy csak úgy maguktól ne robbanjanak fel. "Felrobbanni" akkor tudnak, ha pl. egy másik neutroncsillaggal találkoznak - bár ekkor sem köznapi értelemben vett robbanásról van szó. Ilyen találkozások esetén olyan mennyiségű energia szabadul fel, amely bőven túlszárnyal minden emberi képzeletet - ha még lenne a Földön egymilliárd világháború, azokban sem dobálnának le annyi bombát (kémiait, fúzióst, fisszióst) összesen, amely mérhető volna egy olyan kaliberű "robbanáshoz", amely két neutroncsillag találkozásakor történik.

Amikor két neutroncsillag párosodik, akkor tömegük egy jelentős része tiszta energia formájában sugárzik ki. A kisugárzás folyamán létrejövő tömegdeffektus okozza a gravitáció-vátozást, tértekergetést, amit azok ketten művelnek. Ilyenkor ugyanis a neutroncsillagban foglalt tömeg egy jelentős része tiszta energia formájában szabadul fel, és kisugárzódik a neutroncsillagot körülvevő térbe. Ez olyan elképzelhetetlen mennyiségű energiát jelent, amely akár hosszú évmilliárdokra biztosítani tudná az emberi faj energiaszükségletét, ha a szolgálatunkba tudnánk állítani azt.

"A kisugárzás folyamán létrejövő tömegdeffektus okozza a gravitáció-vátozást"

Pontosan. És ez a nagyon nagy különbség a kémiai robbanáshoz képest. Mert akármennyi kémiai robbanóanyag ég el, a kiinduló anyagok tömege és a végtermék tömege közti különbség elenyészően kicsi, ráadásul az egész folyamat sokkal lassabb is.

A kettő közti viszony sebességben, tömegváltozásban és energetikailag is olyasmi lehet, mintha összevetnéd egy 100 km/sec sebességgel érkező, egy kilométeres meteor tengerbe csapódását azzal, ha beleköpsz a vízbe. Ennek megfelelő a keltett hullám viszonya is.