Mikor lesz kovalens kötés és mikor lesz valamilyen másodrendű kötés a kérdésekben? Illetve mi a különbség?

Gondolom most nem az a kérdés, hogy mikor beszélünk kovalens kötésről (ha a kötést létesítő atomok elektron negativitás külömbsége kicsi, akkor kovalens stb.), hanem az, hogy mikor beszélünk az egész anyagi halmazról és mikor az atomok közötti kötésről. A CO2 illetve a SO2 esetében a C-O illetve S-O kötések poláros kovalens kötések. Ők molekulák, így molekularácsban kristályosodnak. A kristályrácsokat pedig másodrendű kölcsönhatások tarják össze (pl. diszperziós kölcsönhatás)

Tehát a kérdésedre a válasz: A rácsösszetartó kémiai kötés pontos neve diszperziós kölcsönhatás.

Molekularácsban kristályosodnak a molekulák (értelemszerűen) és közöttük másodrendű kötések lépnek fel ( Tehát a szén-dioxid molekulái között, nem pedig a szén és az oxigén között). És minden rácspontban egy egy molekula található.

Atomrács esetében az egyes rácspontokon atomok helyezkednek el és köztük kovalens kötés van. Ilyen anyag például a gyámánt (C) vagy az SiO2. Utóbbinál minden Si atomhoz két oxigén atom kapcsolódik, és az oxigén atomokhoz folytatólag Si atomok.

Hülyén leírva így: -Si-O-Si-O-Si-

Az a lények, hogy kristályrács esetében nem egy molekulát vagy atomot vizsgálunk, hanem sokat belőlük, vagyis a halmazukat, ahogy rengetek CO2 vagy SO2 vagy akármi más van.