Kétrés kísérlettel kapcsolatos kérdés?

A kép azért változik, mert a detektor kölcsönhat az elektronnal.

Tehát a detektor a megfigyelő, és nem te!

Ha a detektor ott van, és be van állítva a méréshez, akkor kölcsönhat az elektronnal és nem lesz interferenciakép.

Ha ki van kapcsolva, nem tud mérni, akkor nem hat kölcsön és lehet interferenciakép.

Függetlenül attól, hogy te vagy más később megnézi-e az eredményt.

A kölcsönhatásokkal én is tisztában vagyok. De ne próbálja megetetni velem egy professzor sem, hogy egy kilövelt energiahalmaz ha vizsgálva van akkor anyagi részecskeként viselkedik, de ha nincs vizsgálva, akkor csak szimpla energiaként! Ez csak néhány ember agyára gyakorolt hatásából eredhet, ebben nincs semmi misztika!

#1vók

A kétrés kísérlet a kvantummechanikában érvényes komplementaritás elvét illusztrálja. A lényege, hogy az elektron holléte, azaz pályája, vagyis az az információnk az elektronról, hogy tudjuk, hogy melyik résen ment át, komplementer azzal az esettel, amikor nem végzünk erre vonatkozó mérést. A tapasztalat szerint az első esetben az elektron (mivel megmérjük a helyét) nyilván csak ott lehet és azon a résen haladhat át, ahol megmértük, de ilyenkor nincs interferenciakép. (Még abban az esetben sem, ha a mérés nem semmisíti meg a részecskét, és az halad tovább az ernyő felé.) A második esetben, amikor nincs információnk az elektron pályájáról, akkor van interferenciakép. Ezért mondjuk, hogy az első esetben az elektron részecskeként, a másodikban hullámként viselkedik.

Azonban azóta kiderült, hogy a helyzet még ennél is pikánsabb, mert lehetséges olyan helymérést végezni az elektronnal kapcsolatban, amelyik nem szolgáltat 100%-os bizonyosságot arról, hogy melyik résen haladt át, és ilyenkor a nyert információval arányos mértékben mosódik el az interferenciakép. Vagyis minél több információnk van arról, hogy az elektron melyik rést "választotta", annál kevésbé hangsúlyos és jellegzetes az interferenciakép. És minél kevesebb, annál jobban kirajzolódik a interferencia mintázat. Ez jól bizonyítja azt, hogy itt már nem is annyira a részecske-hullám dualitásról van szó (hiszen az egy diszkrét, két lehetőség közüli választást jelentene csak), mint inkább arról, hogy a mikrorészecskéknek vannak egyszerre nem mérhető, azaz egymással komplementer tulajdonságai, azaz jelen esetben a "hol-levés" (melyik résen ment át) és az interferenciaképesség. Minél többet tudunk az egyikről, annál kevesebbet a másikról.

A téma egyébként meglehetősen érdekes, és egyike azon alapvető kvantummechanikai kísérleteknek, amelyek az évtizedek alatt újabb és újabb értelmezést és átgondolást nyertek. Vagyis látszólagos egyszerűsége ellenére egyáltalán nem lefutott dolog, és elég mély meglátásokat foglal magában.

hasonlatnak talán olyat lehetne mondani, hogy mit teszel, ha a víz természetét szeretnéd megismerni?

Vajon folyó, avagy tó?

Attól függ, hogy milyen mederben van, ugye.

Ugyanígy a detektor belsejében is csak egyféleképpen tud viselkedni az elektron - és ez valamennyire meghatározza a későbbi állapotát is.

"A téma egyébként meglehetősen érdekes, és egyike..."

Egy téves elképzelésekre alapozott filozófia nem lehet más, mint áltudományos maszlag! Tehát nem érdekes, hanem felháborító! Hogy néhány ember ezekre pazarolja a nem olcsó energiáját!

Már korábban mondtam, hogy az elektron nem tárgy és nem is hullám, csak egy energiahalmaz a térben, melyek más halmazokra mindig más hatással bír. A hibás feltételezés az, hogy egyáltalán átmegy azon a résen. A halmazok a térben, csak egy másik halmaz befolyására válhatnak mássá. Önmagukban képtelenek változni.Ha egy pontban változás történik, az a tér minden pontjára hatást gyakorol.

Az ilyen, hogy "tételezzük fel..." a természetben nem létezik! A helytelen feltételezések, az egész gondolatmenetet mesévé alakítja!

Ha egy gondolatmenetben a helytelen feltételezésnek ha csak a gyanúja is felmerül, akkor az már nem filozófia, hanem mese.

csak egy földmunkás véleménye