Válaszolnátok néhány szénhidrátokkal kapcsolatos kérdésre?

Hát ebből csak egyet tudok, mert nem ilyesmit tanulok, de a különbség az L és a D közt az, hogy a síkban polarizált fényt más irányba forgatják: az L balra, a D jobbra.

Bocsi, hogy csak erre tudtam a választ, én csak egy nyomi bölcsész vagyok :D

1. A D- és L- izomerek egymással királis viszonyban állnak, azaz az összes kiralitáscentrumuk egymáshoz képest ellentétes konfigurációjú. Hasonlóság köztük az összes skaláris tulajdonság (tehát aminek nincs iránya pl. olvadáspont, sűrűség stb.), különbözőek a vektoriális tulajdonságok (amiknek iránya is van, pl. optikai forgatóképesség, ld. első válaszoló)

2. Anomerek: olyan gyűrűs izomerek, melyek közül az egyik alfa, a másik béta helyzetű OH-csoportot tartalmaz az 1-es helyzetben. Pl az alfa-D-glükóz és a béta-D-glükóz egymás anomerei.

3. Epimerek: olyan izomerek, melyek csak 1 királis szénatom konfigurációjában különböznek. Tehát ha van két cukor és az összes szénatom ugyanolyan, de van egy amelyik az egyikben (S), a másikban (R) akkor ők epimerek.

4. Optikai forgatóképesség méréssel. Ehhez persze tudnunk kell hogy melyik izomer merre forgat (+/- irányba), amit irodalmi adatokból tudhatunk meg. Van sok más módszer is, pl. inverziós lebontási vagy felépítési reakcióval, retenciós mechanizmusú reakciókkal, spektroszkópiával stb.

5. A furanóz gyűrű 5 tagú, melyből 4 szén.

6. A piranóz gyűrű 6 tagú, ebből 5 szén.

7-8. Ha felrajzolod a D-glükózt, és megváltoztatod egyrészt a 4-es szén, másrészt a 2-es szén konfigurációját, akkor kapod a 4C ill. 2C-epimereket (ld. 3-as kérdés). Ezek: D-mannóz (2C-ep.) és D-galaktóz (4C-ep.)

9. Redukáló hatással csak a glikozidos OH csoport rendelkezik. Ha pont ezzel kapcsolódik a másik monoszacharid egységhez, akkor nem lesz redukáló képessége a cukornak.

10. A diszacharidok 2 OH csoport éteres kötéssé alakulásával, azaz vízkilépéssel kapcsolódnak össze, a következőképp:

(cukor1)-OH + HO-(cukor2) ---> (cukor1)-O-(cukor2) + H2O

Egy monoszacharid egységen akár 5 OH csoport is lehet, ezek bármelyike kapcsolódhat a partner bármelyik OH csoportjával. Ezeket számpárokkal jelöljük, pl gyakori az (1,4) kapcsolódás: az egyik cukor 1-es szenén lévő OH kapcsol a másik cukor 4-es szenén lévő OH csoportjával.

Cellobióz: 2 béta-D-glükóz (1,4) kapcsolódással

maltóz: 2 alfa-D-glükóz (1,6) kapcsolódással

laktóz: béta-D-galaktóz + béta-D-glükóz (1,4) kapcsolódással

Szacharóz: alfa-D-glükóz + béta-D-fruktóz (1,2) kapcsolódással

Kitobióz: ezt passzolom, sose hallottam róla :)

Végezetül egy megjegyzés: minden cukornak van furanóz és piranóz alakja, azaz 5- és 6 tagú gyűrűt is képesek alkotni. Nem mindegy, melyik alak szerepel a diszacharidokban. Általában a hattagú (piranóz) gyűrűt szeretik, de néha (főleg a glükóz hajlamos rá) furanózként alkot diszacharidot.