Evolúciós kérdés: Az ösztönök hogyan ivódtak bele az élőlényekbe?

az életben maradáshoz szükséges ösztönök genetikailag van beléjük kódolva, ugyanúgy mint belénk..

pl a külömböző pókfajokba is genetikailag be van kódolva hogy melyik hogy szövi a hálóját hogy vadászik stb

a kérdésedre visszatérve, a fészekrakás és a tojások homokba temetése is ösztön

minden olyan viselkedési forma amit nem tanulsz, az ösztön

Dehogynem!

A válasz arról szólt, hogy konkrétan egy élőlényben, a fejlődése alatt hogyan alakulnak ki az ösztönök.

Ha viszont a kérdés az, hogy általában az élőlényekben egy-egy konkrét ösztön hogyan jön létre, akkor a válasz az, hogy mutációval.

Mivel ez nem tanult dolog.

Aztán az utód már örökölheti.

A nagy kérdés az az sztem, hogy hogyan, és pontosan mennyiben hat a genetika az idegrendszer kialakulására, hiszen amit jelenleg tudunk az idegrendszerről az az, hogy hogyan változhat, hogyan tanul, hogy hatnak rá a különböző hormonok meg kémiai anyagok.

Józan paraszti ésszel nyilvánvaló hogy a genetika valahogy hat az agy struktúrájára, csak mivel az agy annyira kaotikus, és annyira máshogy működik mint egy letisztult, logikus, modell amit mi gondolkozó lények használni szoktunk. És annyira bonyolult, hatalmas, és annyira sok adattal rendelkezik, hogy nehéz elképzelni hogy egy genetikai információ hogyan képes mégis beleíródni a gondolatokba, meg a döntéshozási folyamatba.

Az biztos, hogy az egész idegrendszert nem képes a genetikai állományunk kódolni, mert az túl sok információ lenne. Tehát a magzat agyának kialakulásában részben vesz részt csak a genetika, nagyrészt valszeg a véletlen játszik szerepet, illetve persze a tanulás már állítólag magzati korban megkezdődik, tehát ahogy létrejön az agy, rögtön elkezd alakulni is. Az ösztönöknek viszont nem szabad felülíródniuk a tanulással, és szerintem nem sokan foglalkoztak még azzal pontosan, hogy ezt hogyan oldja meg a természet, meg azzal sem, amiről az elején beszéltem, hogy egyáltalán a genetika hogyan oldja meg azt, hogy az agy már kezdettől fogva, tanulás nélkül megfelelően gondolkozzon, és rendelkezzen olyan absztrakt koncepciókkal mint életbenmaradás, éhségcsillapítás, meg az anya melleinek szopása, meg mondjuk később az utód gondozása (ami mehetne intelligenciából is, de nyilvánvalóan erősen ösztönös).

#7

A kérdésfelvetés jó, de nem igaz, hogy a kutatók ne foglalkoztak a témával. Bár a kérdésre a válasz minden bizonnyal ennél sokkal bonyolultabb, első megközelítésben elég jól magyarázza az agy tagolódása.

Az agy több fő rézre osztható: az agytörzsre (ezen belül nyúltvelőre, hídra és középagyra), a kisagyra, a köztiagyra és a nagyagyra. A részek funkciója (és genetikai determináltsága) eltérő. Az agytörzs (elsősorban a nyúltvelő), valamint a közti agy felel a szervezet létfenntartásáért. Például a nyúltvelőben vannak a létfontosságú légzést irányító központok.

Ugyanígy, a legegyszerűbb öröklött mozgások (például az öröklött reflexek) központjai a gerincvelőben é az agytörzsben vannak. Az alvás-ébrenlét szabályozásában (több más terület mellett) a köztiagy játszik fontos szerepet. Az érzelmi működés kialakításában már több területnek is fontos szerepe van, de leginkább a már hüllőkben is megjelenő limbikus rendszernek van benne szerepe (ez főleg nagyagyi struktúrákból áll). Számos hormon is hatással lehet az érzelmek kialakulására. Ugyanakkor a tudatos gondolkodás az agykéreghez (nagyagyhoz) kötődik (bár például a tanulásban fontos szerepe van a limbikus rendszer egyes elemeinek).

Összegezve az öröklött és tanult viselkedések központjai fizikailag is elkülönülnek egymástól, bár sokszor szoros kapcsolat áll fenn közöttük.

A mutációk hatására fokozatosan változik az élőlény genomja, beleértve az öröklött viselkedést meghatározó géneket is. A mutáció okozta változások véletlenszerű elterjedése (a genetikai sodródás) önmagában elég lehet a viselkedés megváltozásához, de az új változatok elsősorban a természetes szelekció miatt terjedhetnek (vagy tűnhetnek) el. Azaz ha egy mutáció miatt a viselkedés úgy változik meg, hogy az előnyösebb az adott környezetben (növeli a rátermettséget, azaz az ezt a mutációt hordozó egyedeknek átlagosan több utódjuk lesz, mint a mutációt nem hordozóknak), akkor előbb-utóbb elterjed a populációban.

Azt, hogy az öröklött viselkedések kialakulásának hátterét mennyire kutatják, sajnos nem tudom. Mindenesetre nehezíti a vizsgálatot, hogy a kihalt állatok viselkedését nagyon nehéz reprodukálni, valamint a gének és a viselkedés kapcsolatát sem ismerjük még igazán.