Mennyire hasonlóak az elektromágneses hullámok?
Elég régen tanultam fizikát és felmerült bennem, hogy a fény, lévén elektromágneses hullám, mennyire hasonlít a többi ilyen jellegű hullámra?
Azt tudjuk, hogy a fényt lehet fókuszálni, prizmával felbontani, de lehetséges e ez alacsony frekvencián, vagy éppenséggel magason, röntgen, vagy gamma sugárzás esetén is?
Mi van a fény kvantumállapotával? Úgy értem, a többi hullámhosszon is jelentkezik valamilyen kvantumállapot, vagyis van e mondjuk a gamma sugárzásnak fotonja, vagy ami annak számítana?
Azt tudom, hogy Hertz hozott létre elektromágneses hullámokat a látható fény tartományában, hiszen ekkor állapította meg, hogy a fény is elektromágneses hullám, de a gyakorlatban a térben és időben összetartozó periodikus elektromos és mágneses mező gerjesztésével lehet e mondjuk fényhullámokat is generálni, vagy az ilyen módon létrehozott elektromágneses hullám eltér valamilyen módon az azonos frekvencián létező fényhullámoktól?
Lehet így világítótestet gyártani?
válasza:A látható fényt csak a frekvenciája különbözteti meg a többi EM sugárzástól.
Minden EM hullámot lehet fókuszálni, mert mutatják a fénytörés jelenségét, csak eltérő mértékben. Az infra fókuszálás elég könnyű, röntgen optikáról is hallottam már, de az elég macerás lehet.
A Hertzes kérdést nem teljesen értem, minden világítótest EM hoz létre.
Azt szerettem volna kérdezni, hogy elektromágneses hullám keltésének a módszerével lehet e fénysugárzást is generálni, valószínűleg igen.
Az viszont továbbra sem világos, hogy a fényen kívül van e a fotonhoz hasonló jelenség, mondjuk a rádiótartományban, vagy akár a röntgennél.
Szóval van e kvantum állapotjuk is?
válasza:Nem, nem lehet. Már a terraherzes hullámok keltése is komoly technikai kihivást jelent manapság.
A látható fény keltéséhez atomi méretű antenna kellene.
válasza:
válasza:Minden elektromágneses hullám részecske is, pontosabban csak részecske, aminek a terjedése/helye hullámtulajdonságokat mutat. De a létrehozásuk és kezelésük (törésük, fókuszálásuk) módja teljesen más, attól függően, hogy melyik milyen anyagfajtával tud egyáltalán kölcsönhatásba lépni és hogyan.
A gamma foton már csak kiütni tudja az elektronokat az atomból, ennek ellenére el tudom képzelni, hogy létre lehet hozni olyan anyageloszlást, ami még a gamma fotonokat is fókuszálja valamennyire.
Rádióhullámoknál meg az a probléma, hogy ott már óriási lencséket vagy tükröket kellene alkalmazni a fókuszáláshoz. Ezért is olyan nagyok a rádióteleszkópok tányérai. De fókuszálás történik a sima műholdas parabolaantennáknál is, ott mikrohullámokat fókuszálnak.
Mikrohullámokhoz is lehet lencséket készíteni, csak azokat nem üvegből, hanem más anyagokból.
válasza:"Azt tudom, hogy Hertz hozott létre elektromágneses hullámokat a látható fény tartományában,"
Totálisan el vagy tájolva ,kevered a technikai fogalmakat az igazi jelenséggel .
Te gyakorlatilag azt kérdezed hogy a térbe kisugárzott nem látható tartományú fotonokat hogyan lehetne láthatóvá tenni.
Mivel két fény frekvencia nem hat egymásra sehogy ,és mint Hertz bácsis meglátásodból arra már rájöttél hogy amit tévesen EM hullámnak különböztetsz meg a fénytől az valójában továbbra is fény csak egy más frekvencia tehát foton az is megnyugodhatsz csak régen még nem tudták hogy ez egy és ugyan az a közvetítő kvantum . Ez egy tömeg nélküli részecske ami fénysebességgel terjed és persze rezeg ,így jellemezhető frekvenciával és hullámhosszal.
Te végül is majdnem feltaláltad a csövön a lyukat ugyanis a világító testek így működnek ,egy alacsonyabb frekvenciájú EM-es esen gerjesztett vezetőben lévő atomokat addig nyomorgatják amíg azok THz es fotonokat nem kezdenek el emmittálni. Lézerdiódáknál is áram áramlik a félvezetőn (ez az EM jelenség) de a félvezető rezonátor hozza létre ennek hatására azt a magas frekvenciát fotonemisszióban ami már szemmel látható pl piros fényként mutatkozik.
Láthatod hogy látható fényemissziót csak az atomok gerjesztésével lehet elérni rossz hatásfokkal.
A te koncepciód az lenne hogy egy 200Khz es rádió adó torony fotonemisszióját lásd mert az nagyságrendileg olcsóbb villanykörte lenne mint amit ma eltudunk készíteni.
Tehát az alap feltevésed hogy látható frekvenciát bocsátson ki egy vezető rúd anélkül hogy THz es jelet kéne bele küldeni ,vagy alacsonyabb jellel olvadásig gerjeszteni az atomokat, nem fog működni .
Ha meg arra gondoltál hogy a térbe kisugárzott két három alacsonyabb frekvencia létrehoz egy látható nagyobbat az sem létezik ugyebár a fotonok nem hatnak egymásra csak az anyagra de te ekkor nem az anyagot akarod gerjeszteni.
Igazából először azon merengtem el, hogy komputeres vezérléssel lehetne e egyenáramból váltóáramot létrehozni, ahol a megszakításokat, vagyis a frekvenciát a komputer programozása okozná.
Ekkor lehetőség lenne a frekvencia változtatására, lassítására, gyorsítására és egy határértéket átlépve, mondjuk az infravörösből a látható fény tartományába, valóban átváltozna e az EM sugárzás fénnyé, de amint látom, nem vettem figyelembe az EM hullámok gerjesztésének a módszerét.
Nem lámpát akartam feltalálni, pusztán a megnyilvánuló különbségek érdekeltek, illetve felmerült bennem, hogy esetleg létezhet olyan EM sugárzás, ami a látható fény tartományába esik, de mégsem világít.
A fotonokat sem hallottam soha emlegetni más frekvenciáknál, mondjuk a világűrből érkező alacsony frekvenciáknál, ezért nem voltam biztos abban, hogy miként viselkedik a kvantum állapotban, de kösz, megértettem nagyjából.
Sajnos amikor én tanultam a fizikát, sem a kvantumfizika, sem az elektromosságtan nem volt bővebben kifejtve és vannak kissé zavaros dolgaim néhol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!