Mi alapján lehet eldönteni, hogy egy random vegyület vizes oldatának kémhatása milyen? (erős sav, gyenge sav, semleges, gyenge bázis, erős bázis)

A Ph érték alapján.

[link]

Vegyület csoportok.

AlNO3 -> erős sav sója gyenge lúggal -> gyenge sav

"hipoklorát" nincs, hipoklorit és perklorát van. Mindenesetre, ha "hidrogén-", akkor sav.

KNO3 - erős lúg + erős lúg -> semleges

Ba(OH)2 -> nyilvánvalóan lúg

NH4NO3 -> erős lúg + erős sav -> semleges

LiI -> erős lúg + erős sav -> semleges

Az alapján, hogy a vegyület melyik ionja lép reakcióba vízzel, azaz melyik hidrolizál.

A fémionok többsége (kivétel alkálifém ionok, valamint a kalcium, stroncium, bárium) savasan hidrolizál.

Az erős savakból származó anionok (nitrát, szulfát, klorid, bromid, jodid, perklorát), valamint az erős bázisból származó kationok (alkálifém ionok, kalcium, stroncium, bárium) semlegesen hidrolizálnak.

A gyenge savakból származó anionok (karbonát, foszfát, acetát stb.) lúgosan, a gyenge bázisból (ammónium) származó kationok savasan hidrolizálnak.

Ezek tükrében:

Alumínium-nitrát: Nitrát erős savból származik, így nem reagál a vízzel. Alumínium fémion, és nem is alkálifém, se nem kalcium, stroncium, bárium, így savasan fog hidrolizálni. A végeredmény tehát a savas kémhatás.

Hidrogén-hipoklorát:Hipoklorát létezne?

Kálium-nitrát: Nitrát semleges. Kálium alkálifém ion, így semleges. A végeredmény tehát semleges.

Bárium-hidroxid: Ez alapból lúg, így lúgos kémhatású az oldat. (Alkálifémek, alkáliföldfémek, földfémek hidroxiddal alkotott vegyületei lúgok.)

Ammónium-nitrát: Nitrát semleges. Ammónium gyenge bázisból (ammóniából) származtatható kation, így savasan hidrolizál.Végeredmény savas.

Lítium-jodid: Lítium alkálifém, így semleges. Jodid erős savból van, így semleges. Végeredmény semleges.

Az a hidrogén-hipoklorát az a hipoklórossav akar lenni szerintem, megmosolyogtam amikor láttam. Ez a leggyengébb oxosava a klórnak. Mivel ennél nem tudod rögtön sav és bázisból származtatni ( Cl2 oldódása vízben, így erős megközelítéssel is semlegeset mondanánk), ezért a szerkezetét tekintve összehasonlítva mondjuk a sósavval:

H-O-Cl és H-Cl

Az elsőnél a H egy O-ez kötődik, a másodikban egy Cl-atomhoz. A H-O kötés rövidebb és erősebb, mint a H-X kötés, ahol x lehet bármilyen halogén. Ezek alapján a HOCl egy gyenge sav, nem lesz képes akkora disszociációra mint a hozzá legközelebb álló HCl.

Ha esetleg mégis a HOCl4-re gondoltál, ami a perklórsav, az egy erős sav, mivel a klóratomok az oxigénen keresztül az induktív-effektus révén elszívják az elekronokat és sokkal könnyebben leszakíthatobbá teszik a H-t.