Ha Európában 230 V-os elektromos hálózat van a háztartásokban akkor az USA-ban miért csak 110?

Ez a rendszer alakult ki náluk.

Sok tekintetben jobb és olcsóbb lenne ha egységesítenénk a feszültség szintet a világban de az amerikaiak nem fognak idáig alacsonyodni.

Van ilyen átalakító aminek a segítségével be lehet dugni az európiai eszközöket a kinti dugaljakba és a legtöbb modern elektronikai eszköz univerzális azaz működik 100-240V-ig. (Hajszárító,porszívó nem)

Minél nagyobb a feszültség, annál életveszélyesebb konnektort nyalogatni, viszont annál kisebb a hálózat vesztesége. Minél alacsonyabb a feszültség, annál biztonságosabb, viszont annál nagyobb a veszteség.

Pont ezért „szállítják” az elektromos áramot magas feszültségen.

A feszültséget ugye annyira lehet transzformálni, amennyire csak szeretnéd. Célszerű a kisebb feszültséget minél közelebb transzformálni a felhasználás helyéhez, mert annál kisebb lesz a vezetéken eső veszteség. Hogy az elektromos hálózaton a végfelhasználókhoz éppen milyen feszültség jut, az kb. megegyezés kérdése. Figyelembe kell venni, hogy minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb távolságon üt át. A nagyobb feszültséghez célszerű nagyobb távolságnak lennie a két pólus között, vastagabbnak kell lennie a kábelek szigetelésének is.

Itt Európában 220, később 230 V lett ez az érték. Az ennél kisebb feszültséget – pl. egy USB töltő 5V-os feszültségét – már házon belül kell megoldani. Az, hogy Európán belül ez egységes, az szükségszerűbb. Az emberek a kontinensen belül gyakrabban utaznak, az adott országban előállított terméket gyakrabban szeretnék a gyártók mondjuk a környező országokba is exportálni, illetve szeretnék a felhasználók a környező országokban is használni. Tehát Európán belül egységes lett a végpontok feszültsége. Az USA és Európa között kisebb a piaci áramlás, és a felhasználók is ritkábban látogatnak át a másik kontinensre, így kevesebb indok van a feszültség szinkronizálására. (Hiszen az átalakítás erősen költséges, gyakorlatilag újra kellene építeni a végpontokat, új transzformátorokkal, új méretezéssel.)

> És ha az USA-ban becsavarnánk egy 230 V-ra tervezett izzót akkor hosszabb lenne az élettartama?

Bizonyára. Csakhogy az elektromos teljesítmény képlete: P = U² / R. Mivel az izzó ellenállása nem változik, ezért fele akkora feszültség esetén negyed akkora teljesítményt ad le. Ráadásul a fényerő nem teljesen lineárisan függ a feszültségtől, úgyhogy a 230V-os hálózatra tervezett 60 W-os izzó éppen hogy csak pislákolni fog.

> Vagy bármi ami 230 V-ra készült hosszabb élettartamú volna ha Amerikában üzemeltetnénk?

Pl. egy félvezetőket is tartalmazó eszköz esetén ez azt jelenti, hogy nem 5V-ra, vagy 19V-ra transzformálja le az eszköz a feszültséget, hanem csak 2,5V, illetve 9,5V-ra. Az adott feszültség már nem fogja működtetni az adott eszközt. Ha egy számítógépet, TV-t, hifit, elektronikát tartalmazó mosógépet kötsz 230V helyett 110V-ra, akkor egyszerűen nem fog működni. Adott esetben akár a készülék meghibásodásához is vezethet a dolog.

Ha egy fúrógépet, régi mosógépet, hűtőgépet kötsz 230V helyett 110V-ra, akkor a fúró kevesebb mint negyed akkora fordulatszámmal fog menni. Az eszközök vagy negyed akkora hatásfokkal működnek, vagy még kevesebbel, esetleg nem is működnek.

Az előző hozzászóló leírta nagyjából, mi van.

A lámpafoglalatok és a dugaljak nem kompatibilisek, tehát (szerencsére) a más feszültségre tervezett eszköz csatlakoztatása nem egyszerű.

Vannak olyan eszközök, amiknek intelligens tápegysége van, és mindkét feszültségről tudnak működni, ezekhez többféle dugaljba alkalmas adaptert is adnak általában. (Pl. a villanyborotvám is ilyen és a laptoptöltőm is)

A 110V előnye az, hogy nehezen csap agyon (de azért a kádban állva vizes kézzel megfogva a fázist az is agyoncsap). Hátránya, hogy nagyobbak a veszteségek, emiatt az utcán többnyire már nagyfeszültség van, és minden háznak saját transzformátora. Ha egy oszlop kidől, akkor az meg ott veszélyesebb mint nálunk.

Itt egy házi transzformátor és az utcai nagyfesz:

[link] ,-118.949736,3a,50.4y,95.42h,114.24t/data=!3m4!1e1!3m2!1s8-TKGgB5pf6DibN3vQ9qtA!2e0

Az általad kérdezett feszültség szintek önkényesen megválasztottak.

Az amerikai 110 voltnak van néhány előnye, a legnagyobb pl az, hogy a kisebb feszültségen kevesebb lehet a halálos áramütés. De pl hogy mondjak egy másik múlt századi példát, az izzólámpák spirája zömökebb, és ezért tartósabb lehetett.

De vannak hátrányai is: nagyobb a feszültségesés, és ezért nagyobbak a hálózati veszteségek a fogyasztói szakaszon. Vagy pl. amikor az ingatlanodon belül építesz ki egy csatlakozást, a távolabbi végponton már eleve kisebb feszültségeket fogsz kapni. Szóval nem egyértelműen jobb a kisebb feszültség.

A lényeg, hogy a két hálózat sem feszültségében, sem frekvenciájában (ezt se feledd) nem kompatibilis. De ez olyan sok gondot mégsem okoz. Elvégre hajszárítót mégsem visz át az ember az óceánon :) A kapcsolóüzemű tápok pedig nevetve kezelik az általad fölvázolt problémát.

"Ha egy számítógépet, TV-t, hifit, elektronikát tartalmazó mosógépet kötsz 230V helyett 110V-ra, akkor egyszerűen nem fog működni."

A számítógépek (PC) ma már kapcsolóüzeműek, így ezek többnyire működnek.

Mosógép nem fog menni.

bolondbiztosabb.

lehet, h ott csak 12 V-os hálózatot kéne kialakítani

7-es

"""A számítógépek (PC) ma már kapcsolóüzeműek, így ezek többnyire működnek"""

Aki ért a kapcsoló üzemű tápegységek működési elvéhez az tudja, hogy egy 230 voltra tervezett (+ - 10%) tápegység 110 volton nem fog működni, sőt a benne lévő szabályzó elektronika tönkre is mehet (bár erre kicsi az esély a védelem miatt)

Az eddigi hozzászólásokból kimaradt, hogy 110v-os ugyan biztonságosabb érintésvédelem szempontjából, de négyszer nagyobb keresztmetszetű vezetékek kellenek ahhoz, hogy ugyanannyi teljesítményt tudjanak átvinni, mint a 230v-os hálózat (azonos veszteség/melegedés mellett).

Tehát biztonságosabb, jóval drágább. Ennek előnyével és hátrányával.