Tényleg télen vagyunk a legközelebb a naphoz?

Tényleg.

Nyáron meg a nap beesési szöge miatt van rohadt meleg Magyarországon.

Attól függ HOL télen? A déli féltekén most van tavasz. Fordítva vannak az évszakok, tehát, mikor itt, az északi féltekén nyár van, ott tél van.

De nálunk északon IGEN a válasz, mivel a Föld nem kör, hanem ellipszis pályán kering.

Nap beesési szöge adott féltekén ugyebár Föld forgástengely dőlésének változásának következménye.

Nem kell a Golf-áramlat (például az Egyesült Államokban is úgy vannak az évszakok, mint itt), elég a napsugarak beesési szöge. Mikor meredekebben sütnek, akkor egyszerűen több hőt adnak át a földnek négyzetméterenként. Nézd meg például, hogy a hegyek déli oldalán mennyivel magasabban van a hóhatár.

A Föld pályája ugyan nem tökéletes kör, de elég jó közelítéssel az, a Naptól húzott sugár hossza mindig kevesebb, mint 2%-kal tér el a közepes Nap–Föld-távolságtól, ez nem igazán befolyásolja az évszakokat. Gondolj arra, hogy amikor az északi féltekén tél van, akkor a délin nyár.

Végül, hogy válaszoljak a fő kérdésedre is, igen, január elején vagyunk legközelebb a Naphoz.

>>"Nap beesési szöge adott féltekén ugyebár Föld forgástengely dőlésének változásának következménye."

A Föld forgástengelyének változását nevezzük precessziónak. Ezt azt jelenti, hogy nem állandó, hanem úgy 26000 évente még körbe is forog + eközben még rezeg is, ez utóbbi a nutáció. Ennek ehhez nincs köze. Pontosabban van, de bőven az elhanyagolható határon belül. A napfény beesési szöge nem emiatt változik, hanem azért, mert az ekliptikán keringünk a Nap körül. Télen a Nap "felett" vagyunk nyáron meg a Nap "alatt" vagyunk. Ha a Nap egyenlítői síkjában keringenénk, akkor sose változna számottevően a napsugarak beesési szöge.

A Föld ugyan ellipszis pályán kering a Nap körül, de ez az ellipszis szinte már-már kör. Napközelben – télen – a Föld 147,1 millió km-re van a Naptól, míg naptávolban – nyáron –152,1 millió km-re. Tehát télen csak 3%-al vagyunk közelebb a Naphoz. Ez nem sok változás. (Nota bene a Nap-ot sem látjuk sokkal nagyobbnak.) Pont emiatt míg nálunk nyár van, a másik félgömbön tél, és viszont, de egetverően nagy eltérés nincs a két félgömb telei és nyarai között.

Ennél sokkal fontosabb a Föld forgástengelyének szöge, illetve annak viszonya a Föld keringési síkjához. Télen a nap sokkal kevesebbet látható, és sokkal alacsonyabb szögben. A szög pedig nagyon fontos: [link]

Az ábrán látható, hogy míg a nap közel meredeken süti a földet, egy adott területre sokkal több fény jut. Ha alacsonyabb a szög, ugyanakkora területre jóval kevesebb fénymennyiség jut.

#4-es válaszoló vagyok, be kell ismernem, hogy a válaszban valóban helytelen dolgot írtam. Nem butaság, de e konkrét esetben (Föld) nem igaz. Van a Naprendszer alapsíkja, a Föld keringési pályája ezzel bezár egy szöget, ezt nevezzük inklinációnak. Ez a Föld esetében i=1°34'43,3". Gyakorlatilag elhanyagolható, mondhatni, hogy a Naprendszer alapsíkjában kering. Az évszakok és ezzel az időjárás a tengelyferdeség miatt van. Ez a 23°-os tengelyferdeség a Földnél precessziótól és nutációtól eltekintve állandó. Így ha a Nap "jobb" oldalán van a Föld, akkor hozzánk az északi féltekére laposabb szögben esik be a fény, mint amikor a Nap "bal" oldalán vagyunk. Alapjában véve ez az oka az évszakoknak, ha megnézed mondjuk a Jupiter, ő nagyjából tengelyferdeség nélküli, ott nincsenek évszakok. Vannak ugyan éghajlati övek, de állandó az időjárás eltekintve kisebb dolgoktól. Mindenesetre elnézést az akkori tévedésemért, a dolog mélyebb megértéséért itt egy Dávid Gyulás videó, ahol remekül elmagyarázza a jelenséget:

[link]