Illóolajat hogy lehet kristályosítani?

Szerintem az illóolajok nem kristályosodnak ki.

Legfejebb úgyahogy megszilárdulnak amorf (nem kristályos ) formában. Onnan lehet tudni hogy ezeknek az anygoknak nincs határozott olvadás vagy fagyás pontjuk hanem folymatosan változik a viszkozitásuk a hőmérséklet változással.

A keverék anyagok közül soknak nincs kristályos állapota.

Ilyenek például a műanyagok és zsírok.

A fenti megállapítás persze csak akkor igaz ha a kristályos megnevezés tudományosan és nem hétköznapi értelemben vesszük.

Az üvegre például sokan mondják hogy kristály pedig a szerkezete nem kristályos, azaz az atomok nem egy szabályos rácsba vannak rendeződve. Az üveg egy amorf anyag. A rács amit az összetevők alkotnak nem szabályos hanem össze vissza, rendszertelenül épül fel.

Ha folyadék és oldószert nem tartalmazó tiszta illóolaj, akkor hűtéssel.

Több illóolaj komponens tiszta állapotban már szobahőn is szilárd. Például a kámfor olvadáspontja 175 C fok, ez alatt szilárd. Alkoholos oldatát szokták használni.

De például a tiszta fahéjaldehid olvadáspontja -7,5 C fok.

Az illóolajokban kb. 90%-ban monoterpéneket találunk fő összetevőként. A monoterpének két izoprén molekula kondenzációjával jönnek létre, és változatos funkciós csoportjaik alapján több csoportba sorolhatók: szénhidrogének, melyek lehetnek ciklikus

szerkezetűek is (terpinének, pinének, szabinén); alkoholok (linalool, gerániol); aldehidek(gerániál, nerál); ketonok (karvon, kámfor); észterek (linalil acetát), fenolok (timol, karvakrol). Az aromás gyűrűt tartalmazó komponensek, mint például a fahéjaldehid, fahéj alkohol, eugenol, esztragol, stb., kevésbé gyakoriak (Bakkali és mtsai, 2008)