Régen miért voltak az állatok sokkal de sokkal nagyobbak mint ma?

A a ragadózók mérete a zsákmányállatok méretétől függ.

A zsákmányállatok túlélési esélye akkor nagyobb ha kisebb könnyebb ezáltal nehezebb észrevenni és elkapni is fürgébb gyorsabb.

A karbon korban magasabb volt az oxigén tartalom, ezért bírtak az ízelt lábúak akár méteresre nőni, ezt ma a légzőrendszerük nem teszi lehetővé

Ugye a dinoszauruszok kihaltak a Kréta-tercier esemény során, csak a jóval kisebb testű állatok tudtak életben maradni, aztán az évmilliók során ezekből fejlődtek ki a nagytestű emlősök, (pl. mammutok, óriáslajhár stb. gondolom ezekre gondolsz), ez volt az un. pleisztocén megafauna a többi óriásira növő madár és hüllőfajjal együtt, minden kontinensnek megvolt a saját megafaunája, ezek az állatok 10-20ezer éve tűntek el, és igazából még senki sem tudja pontosan miért

Csak Afrikának maradt meg a megafaunája

Hatalmasra növő állatok pedig azért ma is vannak dögivel ahogy írtad, (cetek, elefántok stb..) de valóban jóval kevesebb mint pár 10ezer évvel ezelőtt

Először is felhívnám a figyelmedet arra, hogy azok a fajok, amit itt összegyűjtöttél, nagyon különböző korokban életek. Ha egy adott időszakot megnézel, akkor csak egy, vagy néhány csoportban fogsz olyan fajokat találni, amelyek nagyobbak, mint az adott csoportban élő, más korokban élő fajok. Jelenleg is van olyan csoport, amelyekben a jelenleg élőknél nem ismerünk nagyobb méretű fajokat.

A legtipikusabb példa a ceteké, ahol a jelenlegi nagy bálnákhoz hasonló méretű fajok pár millió éve jelentek meg (a korábbiak általában 20 méter alatt maradtak). A kék bálnánál nagyobb méretű fajt nem ismerünk a fosszilis cetek között (és az is kérdéses, hogy a legnagyobb dinoszauruszok elértek-e hasonló méretet).

A madarakat nézve, ha az óriás moát nem irtotta volna ki az ember, a valaha élt egyik legnagyobb madárfaj ma is létezne.

Bár a rablócápa (avagy cetcápa) átlagos mérete jellemzően "csak" 10 méter körüli, ennél jóval nagyobb méretű egyedek is létezhetnek (bár 13 méternél nagyobb testméret nem megerősített). Mind a rablócápák mind a bálnák maximális méretét befolyásolja az emberi vadászat.

Ezen kívül a jelenleg élő fajok méretének becslése, és pláne a kihalt fajok méretének a becslése nagyon nehéz. A különböző kutatók becslései sokszor nagyon eltérnek. Például a Paraceratherium magasságát általában csak 6 méterre becsülik, a Quetzalcoatlus szárnyfesztávolságát pedig kb. 11 méterre.

[link]

[link]

Ezen kívül lehettek olyan tényezők, ami miatt egyes időszakokban tényleg nagyobb termetű fajok éltek. A magasabb oxigéntartalom (ahogy #8 is írta) főleg az ízeltlábúak növekedését tette lehetővé. A nagy méretű ragadózóknak pedig szűkségük van megfelelő méretű zsákmányra (mint a dinoszauruszok példája mutatja).

Azzal is összefüggésben lehet, hogy ma talán kevesebb az átmeneti faj, hogy pont egy jégkorszak utáni, viszonylag gyorsan változó időszakban vagyunk, amire az emberi hatás is rárakódik.

ui.: Az Arthropleura nem rovar, hanem ezerlábú.

A nagy testnek nyilván megvannak a maga előnyei, pl.: elrettentés, erő, stb., és hátrányai is, pl.: több táplálék kell.

A Föld sok száz millió éves történetében változott az előnyök/hátrányok súlya, aránya, eltolódott valamelyik irányba, kedvezve, ill. gátolva a nagytestű állatok kialakulását, fennmaradását.

Pl.: jó, dús táplálék ellátottság <-> jégkorszak, kihalási esemény.