Hány lépcsőfokon ment keresztül az egysejtű míg emberré vált?

Fontos megérteni, hogy nincsenek állomások. Az evolúció nem "ugrál", amikor nagyobb ugrásról beszélünk, az csak azt jelenti, hogy ott valamiért gyorsabban történtek a változások. Ha mész kocsival az autópályán, 1 óra alatt eléred Pestről Kecskemétet, majd még egy óra múlva Szegedet. Ez nem azt jelenti, hogy egy órát Pesten voltál, majd hirtelen Kecskemétre teleportáltál, ahol egy órát álltál, majd Szegedre ugrottál. A mozgás folyamatos, pusztán a fontosabb városok nevét említjük út közben, de attól még számos másik falu és város mellett haladunk el. Összeszedtem pár legfontosabb pontot, ami mellett elhaladtunk, nyilván ezeket tovább lehetne osztani, ha valaki akarja, tegye meg.

Az első élőlények (prokarióták) 3600 millió éve jelentek meg. Az első eukarióták kb 2000 millió éve. Az első gerinctelenek 665 millió éve. Az első gerincesek 525 millió éve, ezek ég állkapocs nélküli halféleségek voltak. Az első négylábú gerincesek 395 millió évvel ezelőtt, a magzatburkosok 312 millió évvel ezelőtt. A szinapszid őshüllők 311 millió éve jelentek meg, ez egy fontos csapat, mert itt válik el a hüllők/madarak ága az emlősöktől. Az emlősök 204 millió éve jelentek meg, az anatómiailag modern ember pedig 200000 éve.

"Az evolúció nem "ugrál","

Ezzel mondjuk vitatkoznék. Jelen álláspontok szerint az egyik legelfogadottabb az endoszimbionta elmélet, hogy mondjuk egy nagyobb prokarióta lenyelt egy baktériumot, és a mitokondriumává fejlődött, ahogy szimbiózisuk során egymással éltek.

Szóval egyes evolúciós fejlődésekre nem nagyon van más elmélet, mint egy ugrás.

#1 #2

Azért az, hogy az evolúció ennyire folytonos, ma már az evolúcióbiológusok számára sem ennyire egyértelmű (legfeljebb bizonyos DNS szakaszok esetén, de a mutációs ráta még itt is változhat). Az ezt leíró modellt punctated equilibrumnak nevezik, eszerint a folyamatos, lassú fejlődés időnként felgyorsulhat.

[link]

Emellett ma már tudjuk, hogyegyes kisebb mutációknak is lehet nagyon jelentős fenotípusos hatásuk (például ha a homeobox géneket érintik), illetve időnként (igaz elég ritkán) bekövetkezhetnek jelentős méretű kromoszóma, vagy akár genom szintű mutációk, amik szintén jelentős genetikai változásokat eredményezhetnek. Erre jó példa a gerincesek kialakulása. Erre a csoportra az jellemző, hogy a testszerveződést befolyásoló homeobox géneket tartalmazó cluster megnégyszereződött (nem biztos, hogy egy lépésben).

[link]

[link]

"

Ezzel mondjuk vitatkoznék. Jelen álláspontok szerint az egyik legelfogadottabb az endoszimbionta elmélet, hogy mondjuk egy nagyobb prokarióta lenyelt egy baktériumot, és a mitokondriumává fejlődött, ahogy szimbiózisuk során egymással éltek"

Na látod, ez az, am pont nem így zajlik. Az ismert endoszimbiózisok legtöbbje (talán mindegyike) véres háborúvalkezdődik a két faj között. Elég csak a gyökérgümős növényekre és baktériumaikra gondolni: ha nem a megfelelő kémiai anyagokat küldözgetik egymásnak a megfelelő időben akkor nincs gyökérgümő, hanem véres háború van a növény és a baci között.

A mitokondriumra is inkább érdemes úgy tekinteni, hogy valószínűleg az egyik egysejtű rendszeresen felzabálta a másik egysejtűt, mígnem egyszer az egik "vadásznak" torkán akadt a préda. Ezt én úgy képzelem, hogy például valami emésztőenzim mutációja volt, ami miatt nem tudta rendesen megkajálni a bekebelezett bacit, de "kiköpni" se tudta. Nilván ilyen bekebelezési balesetek számtalanszor előfordulhattak, biztosan nem a legelső esetből lett hipp-hopp a mitokondrium. Sőt, valószínűleg miután megtörtént egy ilyen baleset, előbb-utóbb a préda azért csak kiszabadult, tehát gyanítom, nem maradtak örökre együtt első próbálkozásból.

Vaószínű, hogy az ilyen félrenyelt baci termelhetett valami kaját, ami a bekebelezőnek épp jól jött, ezért azok az egyedek, akik - szintén az emésztőenzim hibája miatt - gyakabban félrenyelték a prédát, jobban jártak, mint az hező társaik. Ezért az ilyen félrenyelés és átmeneti szimbiózis valószínűleg egyre hosszabban és hosszabban tartott, egy idő után akár a sejt teljes életciklusában is.

Csakhogy amikor a vadász osztódott, akkor csak az egyiknek jutott a bekebelezett baciból. Tehát nyilván előbb-utóbb össze kellett hangolni a két sejt osztódását, ha úg jobban jártak. De ekkor még a külső és a belső sejt valószínűleg simán elélt volna egymás nélkül.

Aztán hogy a lenyelt baci mikor kezdte szép lassan leépíteni az önálló genomját, az is kérdés. Mindenesetre azt ne feledjük, hogy a mai napig vannak olyan félig-meddig még önálló organellumok, amiket majdhogynem önálló életre lehet kelteni, azaz a még megvan a genomja.

Szóval ne gondold, hogy ez az egész bekebelezős sztori ilyen "gyere mitokondrium, hamm bekaplak" alapon zajlott.

Én sem állítottam ilyet, hogy a mitokondriumát kapta be. Csupán azt akartam megmutatni, hogy a prokarióta->eukarióta fejlődés pl egy ugrás.

Én sem tudok róla sajnos sok mindent mert az emelt bioszban volt róla 3 mondat kb meg egy filmben említették még.

Örülök, hogy emelt szintre jársz bioszból, nekem meg doktorim van. Na bumm.

Még egyszer elmondom, hogy értsd. A biológiában rohadtul nincsenek határok, ha véletlenül mégis, az nagy ritkaság. Nyilván bizonyos dolgokat könnyeb úgy tanulni, hogy van egy jó definíció, (eukarióta/prokarióta), és mázlink van, mert minden élőlény világosan besorolható. De ez közel sem jelenti azt, hogy minden valaha élt élőlény besorolható lett volna.

Ne áltasd magad azzal, hogy csak azért, mert ma világos határvonal van, ez mindig így volt, és hogy az átmenet egy hirtelen ugrás volt. Valószínűeg nem, csak az átmeneti formák kihaltak, vagy nem találjuk őket.

Ha továbbra is a biológiával akarsz foglalkozni, akkor hallgas meg egy tanácsot. Ne ragaszkodj ész nélkül a tankönyvek szép, letisztutl, definíciókkal teli világához, mert az élet valójában állandóan feszegeti a definíciókat. Nézd meg például a fejdefiníciót, majd nézd meg a gyűrűfajokat, és csodálkozz.

"hogy nem látszanak azok a parányi változások"

Nagyon sok változás nem látszik: pl. neked is van kb. 18 mutációd, amiben mindkét szülődtől különbözöl. A legtöbbnek semmi hatása sincs.

De van olyan is, ami látszik: pl. született már néger-fehér párostól szőke, kék szemű fehér gyerek. A "néger" itt sötétbarnát jelent, a fehér pedig fehéret (és nem világosbarnát).

Az emberiség 10000 éves kultúrája alatt is történt már változás: pl. terjed egy olyan mutáció, amelytől 5-7%-kal okosabb lesz az ember. Még nem terjedt el teljesen.

De született már termékeny öszvér is. Kár, hogy egyszerre még nem élt kettő belőle, mert akkor szaporodni is tudna.

Ja: amikor az emberi faj szétvált a majmoktól, az sem volt egy egyszeri folyamat. Legalább 6 alkalommal volt visszakereszteződés... mármint olyan, ami meg is maradt, tehát az utódai sem pusztultak ki - akkor, amikor már külön fajok voltak.

Ilyeneket baktériumoknál is meg lehet figyelni, elég sűrűn.