Az agysejtek képesek szaporodni?

Nem.

(ez könnyű volt)

Részletesebben: a sejt úgy tud szaporodni, hogy a mitózis nevű folyamattal lemásolja az örökítőanyagát és a köré épít egy új sejtet. Ha egy sejt nagy mértékben specializálódik ("differenciálódás" a neve), akkor elveszítheti ezt a képességét. Az agysejt is ilyen, és bár elég hosszú életű, nem képes új agysejteket csinálni.

Vagy mégis? Ez az elképzelés, hogy az agysejtek egész életünkben csak pusztulnak, régebbi kutatásokon alapult. Azóta a tudósok felülvizsgálták ezt a korábbi véleményt, és arra jutottak, hogy mégis képesek lehetnek rá - csak nem túl gyorsan vagy hatékonyan.

Bár vitatott a jelenség, megfigyelték madaraknál, partányoknál, majmoknál, és Fernando Nottebohm 2006-ban díjat kapott, amiért bebizonyította, hogy nem csak emberi csecsemőknél, de felnőtteknél is van még új sejtképződés. (Sajnos erről nem találtam több információt.)

Egyébként az agy részei között is van különbség.

A külső idegrendszer neuronjai könnyebbenn újratermelődnek a Schwann sejt nevű egységeknek köszönhetően. Ezek egy mielin nevű „szigetelőanyagot” termelnek, ami megvédi az idegpályákat más idegek elektromos jeleitől - ha belegondolsz, az egész neuronképződés/pusztulás azért van, hogy megfelelő idegpályákon haladhassanak az elektromos jelek.

Amikor ezen a területen hal el egy sejt, beindul egy Waller-féle degeneráció nevű folyamat, ami eltakarítja a halott neuron maradványait és a köztes mielint. A hátramaradt Schwann sejt aztán segít megvédeni az új sejtet (ha kialakul ilyen) és ösvényt mutatni, hogy merre voltak a korábbi idegpályák.

A központi idegrendszer erre nem képes; az összes mielin és halott anyag hátramarad, akadályozva az új sejtképződést, ha egyáltalán elindul ilyen.

Vree válasza elég kimerítő, alapos és érdekes volt, de úgy érzem, néhány dolog nem derült ki belőle egyértelműen, ezért szeretném kiegészíteni.

Az első kérdés, hogy mit is értünk agysejt alatt. Az agyunkban elég sokféle sejt van. az idegszövet két fő sejttípusól áll: az idegsejtekből (neuronokból) és a gliasejtekből (a környéki idegrendszerben ilyen például a Vree által említett Schwann-sejt, a központi idegrendszerben is számos típusuk van). Bár mára egyértelművé vált, hogy a gliasejtek nagyon fontos szerepet játszanak az idegi folyamatok szabályozásában, maradjunk az idegsejteknél, amik az idegszövet alapvázát alkotják.

Sokáig valóban úgy gondolták, hogy a születés után új idegsejtek egyáltalán nem jöhetnek létre. Az idegsejtek ugyanis nem képesek osztódásra (mitózisra), nem tudják önmagukat lemásolni. (Ha belegondolunk, hogy mennyi nyúlvánnyal rendelkeznek, ez elég nyilvánvaló). Azonban már az 1960-as években megjelentek az első eredmények, amik szerint még felnőtt korban is jöhetnek létre új idegsejtek, igaz a tudományos közösség csak a 80-as évekre fogadta el ezt, ezután indult meg a terület intenzív kutatása.

De hogyan is jöhetnek létre új idegsejtek, ha nem képesek osztódásra. Nos az idegszövet sejtjeit úgynevezett neurális őssejtek hozzák létre. Ezek olyan differenciálatlan sejtek, amik tartósan megőrzik osztódási képességüket. Emellett aszimmetrikus osztódásra képesek, ez azt jelenti, hogy az osztódásukból létrejövő egyik sejt neurális őssejt marad, a másik sejt viszont elkezd differenciálódni, és vagy gliasejtté vagy idegsejtté alakul. Sokáig úgy gondolták, hogy ilyen módon idegsejtek csak az embrionális korban jöhetnek létre, de mára sikerült bebizonyítani, hogy felnőtt korban is végbemehet a folyamat.

Nos, akkor az agyunk képes az elpusztult idegsejteket pótolni? Sajnos ennyire nem egyszerű a helyzet. Új idegsejtek létrejöttét (neurogenezist) elsősorban néhány, jól meghatározott agyterületről sikerült felnőtt korban kimutatni. Nem kizárható, hogy más területeken is bekövetkezik (például az agykéregben), de mellette sem szólnak egyértelmű bizonyítékok. Az viszont biztos, hogy a felnőtt korban létrejövő idegsejtek aránya a már meglevőkhöz képest nagyon kicsi.

[link]

[link]

[link]

#Vree

Az alapján, amit találtam róla, nekem úgy tűnik, Nottebohm a madaraknál vizsgálta a felnőtt kori neurogenezist. Ugyanakkor ő volt az egyik első, akinek sikerült bizonyítania, hogy ez a folyamat a gerinceseknél végbe mehet.

[link]

[link]

A környéki idegrendszerben történt sérülésnél általában nem hal el az egész sejt (hiszen a sejttest gyakran a központi idegrendszerben, vagy annak közelében van), hanem csak az axon sejttestről leszakadt része.

[link]

Wadmalac, erről a módszerről eddig nem hallottam. Most kicsit utána olvastam, és az alábbi linken írottak alapján ez a módszer inkább az axonok regenerációját segítik. Itt (ha jól értem) azt írják, csak akkor jönnek létre új neuronok, ha neurális őssejteket is beültettek az OEC-k (vagy OEG-k) mellé.

[link]

(Persze, lehet, hogy ők maguk is átalakulhatnak neuronokká - nekem is rémlik, hogy olvastam ilyesmit egy gliasejt típusról, de most nem tudtam megtalálni, lehet, hogy rosszul emlékszem.)