Amikor valaki a jövőbe utazik (föld körül ment egy hónapig, a fénysebesség 90%-val) akkor, az hogy lehetséges, hol van megírva mi történt addig?
Tehát van ez az állítás, hogy ha az ember a föld körül kering a fény sebesség 90-95%-val mondjuk egy-két hónapig, akkor számára csak egy-két hónap telt el, míg a földiek számára, pár év, és akkor az az ember hogy lehet, hogy túl van mindazon, ami azalatt az évek alatt a földön történt?
Pl azóta már volt a földön muttomén 800 adás híradó, közbe volt pár sláger a rádióban..
Hogy lehet, hogy az lezajlott?
Hogy zajlik le 3 évnyi történés 2 hónap alatt?
Tudom, hogy nincs rá szemtanú, de ezt mindegy tényként tartják számon sok helyen, ezt az infót
válasza: válasza: válasza:Ezt úgy hívják, hogy általános relativitáselmélet, és nem csak egy futó dolog, hanem a ma használatos egyik fő fizikai modell.
A newtoni modellhez képest a különbséget így kell elképzelni:
Newtonnál
- a sebesség ugyanolyan, mint bármilyen más fizikai mennyiség: nincs felső határa, a végtelenig tud növekedni.
- az idő abszolút dolog, minden más tényezőtől független, és mindenki számára mindig ugyanolyan sebességgel telik.
- a viszonyítási pontok aránylag egyszerűek. Ha azt akarod tudni, milyen messze van valami valamitől, 3 térbeli kordinátával meg tudod adni. Ha azt akarod tudni, hogy két egymást követő tárgy milyen sebességgel megy egymáshoz képest, csak kivonod az egyik sebességét a másikból. Például ha Usain Bolt fut 10 m/s sebességgel, és üldözi egy gepárd 25 m/s sebességgel, akkor a gepárd 15 m/s sebességgel fog közeledni hozzá.
A fentiek alapján mindig könnyen át tudod számítani, hogy valami egy ponthoz képest hogyan mozog, akkor egy másikhoz képest hogyan fog. A neve Galilei-transzformáció, de a név ne ijesszen meg: ugyanarról az egyszerű átváltásról van szó, amit fent említettem.
Amikor Einstein kidolgozta az elméletét, akkor egy furcsa dologra figyelt fel: nevezetesen, hogy a fényre a fenti szabály nem vonatkozik. A fény viszonylagos sebessége mindig állandó. A fenti példánál maradva: képzeld el, hogy a gepárd MINDIG 25 m/s sebességgel üldözi Usain Bolt-ot. Mindegy, hogy Bolt elfelé fut-e tőle, egy helyben áll, vagy éppen egyenesen a karjaiba szalad: a gepárd mindig ugyanavval a sebességgel fog közeledni hozzá.
Hogyan lehetséges ez? Nos, ha Newtonnál maradunk, akkor sehogy. De tegyük fel, hogy Newton tévedett, és sebesség nem növekedhet akármeddig: van egy felső határa. A fény azért megy állandó sebességgel, mert nem tud gyorsabban menni. Legyen ennek az abszolút sebességnek a neve mondjuk "c".
És a gyorsulással kapcsolatban is tévedtünk: ugye a gyorsulás m/s^2 vagy (m/s)/s; adott idő alatt elért sebességváltozás. Ezek szerint adott idő alatti gyorsulás nem mindig egyforma sebességváltozást jelent, hanem arányosan egyre kevesebbet.
A gyorsulás nem "a", ami azonos idő alatt azonos plusz sebességet ad, hanem a*γ, ami azonos idő alatt egyre kevesebb plusz sebességet ad, minél közelebb jársz a fénysebességhez.
y az ún. Lorentz-faktor, ami a sebességek maximum sebességhez (=fénysebességhez) való arányára vonatkozó kiigazítást tartalmazza:
Ez azt is jelenti, hogy az összes newtoni egyenletet módosítani kell. Például F = m* az F = m*a*γ, és így tovább.
De ha idáig eljutottál, és felméred ennek a gondolatnak a következményeit, akkor mindenféle furcsa dolgok kezdenek történni.
Például a fenti eszmefuttatásból, hogy a gyorsulás adott idő alatt elért sebességváltozás, most ne a sebességet határozzuk meg, hanem az időt.
Ez egy végzetes egyenlet! :D Ez azt jelenti, hogy az idő haladási sebessége nem fix, hanem a megfigyelő haladási sebességének arányában változhat is.
Amikor megpróbálod meghatározni, hogy ugyanez az az esemény hogy néz ki egy másik pontból nézve, a Galilei-transzformáció már nem elég; be kell vinned c-t is a képletbe. A Galilei-transzformációt felváltja a Lorentz-transzformáció.
Amikor ebből megpróbáljuk meghatározni, hogy egy valamilyen nézőpontból megfigyelt esemény hogyan néz ki egy másik nézőpontból, azt látjuk, hogy nem csak távolságokat: az időt is módosítani kell. Lehetséges, hogy egyik pontból nézve valami több vagy kevesebb ideig tartson, mint máshonnan!
Ezt nehéz lehet megemészteni, de hozzá vagy szokva, hogy a dolgok máshogy néznek ki máshonnan nézve, nem igaz? Távolabbról nézve kisebbek és így tovább. Nos, csak add hozzá, hogy nem csak kisebbnek látszanak, de lassabbnak is - ha egy másik dologhoz viszonyított sebességük nagyobb.
Egyszerűbb, hogy ha úgy képzeled el, hogy "lelassul" vagy "felgyorsul" az idő.
válasza:Amúgy asszem még tartozom egy kiegészítéssel:
amikor mondják, hogy nem lehet a fénysebességnél gyorsabban menni, nem mindig teszik hozzá, hogy (atomokból felépülő anyag számára) fénysebességgel SEM.
A fent említett "c" egy abszolút határ. Minél közelebb jársz hozzá, adott idő alatt annál kevesebb plusz sebességet tudsz elérni. Ha állandó gyorsulással haladsz, akkor azt tapasztalod, hogy ugyanahhoz a sebességnövekedéshez, ami kezdetben még csak másodpercek kellettek, most már évmilliókra lenne szükség. Hogy elérd a fénysebességet, végtelen időre lenne szükséged - vagy végtelen nagy gyorsulásra (és ezt csak végtelen nagy erő tudná átadni).
De úgy látszik, itt ellentmondásba keveredünk önmagunkkal. Nem azt mondtuk, hogy Einstein az egész elméletét arra alapozta, hogy egetlenegy dolog - a fény - igenis képes c sebességgel menni?
Nos, amire a tudósok rájöttek, az az, hogy kétfajta elemi részecske van. Az egyik fajtának van tömege, a másiknak nincs. A tömeg - talán fizikából emlékszel - arra is szolgál, hogy "lassítsa" a dolgokat. F = m*a : azonos erő kevesebb gyorsulást ad át, minél nagyobb a tömege egy dolognak.
A lényeg, hogy amikor egy részecskének nincs önálló tömege - a dolog kicsit bonyolultabb, mert lehet egy "kvázi" tömege, de erről majd máskor - akkor mindig c sebességgel fog haladni. Ha van tömege, akkor meg valahol 0 és c között - aszerint, hogy a tömege mekkora.
De ez már egy szélesebb témakörbe visz át minket :)
A relativitáselméletből félig kihallot dolgok - szabadesés, fénysebesség-korlát, idődilatáció stb. -igazából mind egymásból következnek, és a speciális relativitáselmélet alapokban egyáltalán nem bonyolult; megéri egyszer megtanulni.
Az általános relativitáselmélet (ami egyesíti a fentieket a gravitációval) valamivel súlyosabb, de másrészt ha nehézséget okoz, hogy a különféle referenciapontokat különböző sebességekkel és idővel elképzeld, akkor lehet hogy a torzult gravitációs terek jobb vizuális fogódzót adnak.
Egyébként hadd nyugtassalak meg: a legtöbb fent említett hatás hacsak nem hatalmas sebességkülönbségekkel vagy nagyon erős gravitációs különbségekkel számolsz, teljesen elhanyagolható.
Csak számolj utána: a fénysebesség c = 299 792 458 m/s. (kerekítsük 300 000 000-re.) Egy Lockheed SR-71 Blackbird, ami a világ egyik leggyorsabb repülője, úgy 1000 m/s-mal megy legfeljebb. Tehát a Lorentz-tényezőben létrejövő helyreigazítás a nevezőben 1 után 6 nulla osztva 9 után 16 nullával.
A végső eredmény γ=1,0000000000111... - 10 darab tizedesjegy, mielőtt lenne valami észlelhető változás.
Egyes űrszondák elértek 75ezer m/s-hez közeli értékeket is, kihasználva a bolygók gravitációját;
de emberi utasra már ennél jóval kisebb gyorsulás is halálos.
A Földön a sima kiigazítás nélküli Newton tökéletesen megteszi, akkor is, ha tudod, hogy pár billiomod értékben pontatlan. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!