1 milliárd éves civilizáció felfedezhető egyáltalán?

A zászló a Holdon szerencsés esetben még megmarad legalább 10 millió évig. A műholdak leállnak, amint kifogynak az üzemanyagból, de tovább keringenek, potenciálisan örökre. A probléma az, hogy ezek olyan aprók, hogy lehetetlen megtalálni őket szinte, ha nem tudod, hol keresd őket. Ha egy ősi űrállomás nem keresztezi véletlenül valami ember gyártotta műhold pályáját, kicsi az esélye, hogy valaha is észrevesszük.

A felszínt folyamatosan pusztítja az időjárás. Geológiai időben gondolkodva a jégkorszakok és a tengerszint koronkénti emelkedése is. A talajszint erodálódik vagy lesüllyed, a tektonikai lemezek is vándorolnak, emelkednek és süllyednek. Szóval annak ellenére, hogy a piramisok vagy görög templomok többezer évet kibírtak, a felszínen megőrződésre nem érdemes számítani.

Egészen más a helyzet azzal, hogy mi van a föld alatt. Potenciálisan, szerintem, eltemetve a dolgok megőrződhetnek akár amíg a Föld még létezik.

Valójában ha geológus szemével nézed, már most is ott vannak a nyomai minden jelenetősebb földtörténeti periódusnak a kőzetrétegekben.

Ásványok, amik a Föld kialakulásától szinte ott vannak. A lebomlott élőlények nyomai, például kőszén formájában. Még egy telér alakja, az egy helyen található anyagok típusa, az egyes rétegek elrendezése is rengeteg információt rejtenek.

Szóval mit hagynánk ott, amit egy jövendő geológus megtalálhat?

Meglepően sok dolgot.

Ugye említették, hogy az üveg alapesetben is millió évekig meg tud maradni. Egyetlen Coca-Colás üveg elég egyértelmű bizonyíték! :)

A silica (szilícium dioxid) az üvegben az egyik legstabilabb ásványi anyag, ami létezik.

Létezik például olyan meteorbecsapódásnál természetes módon keletkezett üveg, ami 10-20 millió éves.

De jó, az üveg türik, pusztul, és a többi anyag is. Lehet szó fosszilizálódásról - ilyen módon megőrződhet valami nyoma akkor is, ha az eredeti anyag elbomlott.

De fosszilizálódás sajnos eléggé rulettjáték alapon működik: valami vagy véletlszerűen megőrződik, vagy nem. Ha mi emberek kihalunk, mi marad utánunk a fosszilis rekordban? Talán fél tucat csontváz-lenyomat? Milliókból? :)

Ha technikai eszköz meg is őrződik hasonló módon, fel fogjuk-e ismerni?

De van egy tutibiztos módszer, amin nem lehet így kifogni; amikor maga az anyag, ami létrejön, nem felel meg az ismert természeti hatásoknak.

Több olyan tartós anyagot lehetne felhozni, amit az ember mesterségesen hoz létre, és aminek kicsi lenne az esélye, hogy létrejöjjön természetes módon. (Környezetvédelmi, hulladéktárolásról szóló oldalakon sok példát lehet találni, illetve a betiltott műanyagok között is lehetne keresni.)

Nukleáris hulladék. Ezeknek a a létezése furcsaságnak tűnik majd minden civilizációnak, ami tisztában van a Föld korával és az adott plutónium-izotópok természetes felezési idejével. És különösen, hogy ezek mind egy helyen koncentrálódnak.

Mesterséges gyémántok vagy finomított arany, az államok páncélteremben őrzött tartalékai. Szintén megőrződnek majd a rétegekben, és nem lesz világos, hogy hogyan kerülhettek oda.

Az agyagtéglák és fémek a városok nyomán olyan rétegeket fognak létrehozni, amiknek az egy helyen való fellelése szokatlan lesz a geológusnak.

Még az olyan dolgok is, mint egy alagút, tárna, metróutak, aluljárók is feltöltődhetnek valami más anyaggal, ami megőrzi az alakjukat. Még ha simán beomlanak, akkor is azt jelenti, hogy törmelékközet tölti majd fel őket, nem nagyobb sziklák.