Fizika, gyorsulás, súly?

azért nem, mert a több energia koncentrálása (gyorsítás) nem egyenesen arányos, hanem exponenciális jellegű, és a fénysebesség eléréséhez végtelen sok energiára lenne szükség

a nagyobb tömeg csak annyival több, hogy nagyobb sebességre nehezebb rábírni, de a fénysebesség közelébe érve ugyan úgy lehetetlen elérni bármivel aminek tömege van

De. Persze csak a fénysebesség közelében lesz számottevő a tömegnövekedés.

A képletet itt találod:

[link]

Jól tudod. A tömeg miatt nem érhető el a fénysebesség. Ennek oka a tömegnövekedés:

Ha egy test v sebességgel halad, és c pedig a fény sebessége, akkor a test nyugalmi tömegét el kell osztani

gyök[1-(v^2/c^2)] -el, és akkor

megkapjuk, hogy v- sebességnél mekkora lesz a tömeg.

Nyílván ha v tart c-hez, akkor m tart végtelenhez. Na de miért baj ez? Azért, mert ha növekszik a tömeg, akkor a gyorsításra fordítandó energiaszükséglet is tetemesen megnő, ugyanis az energia:

E=mc^2.

Ha a tömeg végtelen lenne, akkor végtelen energiát kéne befektetni.

Végtelen energia hiányában viszont nem tudjuk elérni a fénysebességet.

Persze megjegyzem a tömegnövekedés csak akkor jelentős, ha a fénysebességnek kb. 99%-ánál, vagy affölött vagyunk. Vagyis ez igen kis tömegű, értsd: 10^(-28) kg nál kisebb tömegű anyagoknál fordulhat elő. Lásd részecskegyorsítók, részecske-ütküztető berendezések. Ezt csinálják most a CERN-be. De mégegyszer mondom, olyan kis tömegek ezek, amit ember el sem tud képzelni...

Hétköznapi viszonyokban nem kell foglalkozni tömegnövekedéssel.

Lényegében így van, de az energia = tömeg:

E=mc^2

magyarul bármilyen energia ugyanúgy tértorzulással/gravitációs kút létrehozásával jár (ami a magyarázata annak, hogy a tömeg miért csökkenti az erőhatásokkal átadott gyorsulást).

Tehát valójában nem a tömeg a döntő tényező, hanem az energia, és a tömeg szót a nyugalmi tömegre szoktuk használni. A relativisztikus tömeg (a tágabb fogalom) lényegében szükségtelen, mert megkülönböztethetetlen az energiától; bármilyen mozgási energia automatikusan relativisztikus tömegnövekedést és gravitciós elhajlást jelent.

Ami lényeges, hogy a mozgási energia kiszámításánál ugyanúgy tényező a képletben a nyugalmi tömeg.

Tehát pl. a fénynek nincs nyugalmi tömege, de nincs mozgási energiája sem (mivel a 0 nyugalmi tömeg ezt is befolyásolja).

Az ok, amiért a fényt mégis befolyásolni tudja a gravitáció, az az, hogy a hullámhosza révén rendelkezik energiával, és ehhez már nem kell a nyugalmi tömeg, ennek a révén már részt vesz a gravitációs kölcsönhatásokban.