Ha létrehoznának egy mesterséges bioszférát, ahol pl.60 százalékos az oxigénszint, akkor ott a rovarok sokkal nagyobbra nőnének?

Biztosan lehetett gond a tűzzel.

Nem tudom, hogy az akkoriban fennálló sokkal magasabb átlagos páratartalom mennyire fogta vissza, de tutira rengeteg erdőtűz volt, csak aszályból, szárazságból származó tűz lehetett ritkább. A viharok, villámlás alapból gyakoribb lehetett, plusz még a sokkal aktívabb vulkáni tevékenység...

De a rovarok, hüllők, kétéltűek méretét biztosan befolyásolja az oxigénszint.

A 60 százalék irreális, az már olyan mennyiségű tüzet és egyéb (korhadás stb.) oxidációt eredményezne, ami redukálná az oxigénszintet. Ilyen oxigénszint szerintem már nagyon sok biológiai folyamatra is káros, nem hiszem, hogy stabilan létezhetne.

Hát biztos gyakoribbak voltak a tüzek mint most. De valóban igazad van, nem égne rommá minden, ez hülyeség volt. De hogy a rovarok bazi nagyra nőnének-e nem hiszem.

Van egy olyan érzésem ezeknél a kérdéseknél, hogy a kérdező tudja a választ, vagy legalábbis ezzel foglakozik ezt tanulja éppen és teszteli a gyakori közönségét...

Az evolucio nem igy mukodik. Nincsenek "beprogramozva" olyan valaszok, hogy attol, hogy most hirtelen 60% az oxigen, nojunk nagyobbra. Sot, valoszinuleg minden allat szepen elpusztulna.

Azok a bizonyos magas oxigenszintek ugyanis lassan, fokozatosan alakultak ki, es tettek lehetove, hogy az allatok is alkalmazkodjanak hozza. Amelyik nem tudott alkalmazkodni, az kihalt.

Az alkalmazkodas az sosem egy egyeden belul tortenik, es nem is aktiv folyamat. Azaz ne ugy kepzeld, hogy itt a rovar, raeresztem az oxigent es ettol o tudja, hogy nagyobbnak kell lennie, illetve nagyobb utodot kell hoznia. Egeszen egyszeruen arrol van szo, hogy neha a rovarnak alapbol nagyobb utodai lesznek valamilyen mutacio miatt, ami ezt okozza. A mai vilagban a nagyobb utodok kihalnak, de egy magasabb oxigenkoncentracio mellett eletben maradnak, sot elonybe kerulhetnek. Amugy ez egy meglehetosen lassu folyamat, es minel kevesebb az egyed, annal lassabban (ritkabban) alakulnak ki a megfelelo mutansok. Azaz ha peldaul egymillio utodbol egy lesz mutans, es minden szulore 100 utod jut, akkor kiszamolhatod, hogy 10000 szulo eseten egy generacio alatt lesz egy mutansod, 100 szulo eseten viszont 100 generaciot kell varnod. A teljes Fold eseten is szazezer vagy millio evekig tart egy ilyen nagytestu allat megejelenese, holott a Foldon az adott faj minden tagja jelen van, mig egy zart okoszisztemaba jo ha 1%-ot be tudsz pakolni, ami miatt eleve 100-szor annyit kell varnod.

Vagyis ha letrehoznad ezt a zart okoszisztemat, meg ha optimalisan is novelned az oxigenszintet finom apro lepesekkel, akkor is evmilliokat kellene varnod, hogy megjelenjenek a nagy testu izeltlabuak.

[link]

A Karbon korban 32,5 % volt az oxigénszint - szemben a mai 21 %-kal. Tehát ilyen magas érték sosem volt, mint amit te gondolsz.

Valószínűleg megnőnének az ízeltlábúak ismét hatalmasra, de ehhez évmilliókra lenne ismét szüksége a természetnek.

Viszont akkoriban a szárazföldön egyáltalán nem volt ellenségük, ők számítottak a legmagasabb rendű állatoknak. Manapság a gerincesek - méret ide vagy oda - még a nagytestű ízeltlábúakat is levadásznák.