Milyen elemek közt alakul ki ionkötés?

Amik között nagy az elektronnegativitás különbség, ezért az egyik átadja az elektronját a másiknak, viszont ezért töltöttek lesznek az atomok és vonzzák egymást.

dipol-dipol akkor lesz, hogyha a molekula dipólus, egy kovalens molekula is lehet dipólus

Milyen elemek közt alakul ki ionkötés?

Kis és nagy elektronegativitású atomok közt. Kis EN-úak az alkáli fémek és alkáli földfémek, nagy EN-úak a 6. és 7. főcsoport elemei.

Elektronegativitás fogalma ugye az elektronvonzó képesség, tehát a nagy EN-ú elem ellopja a kis EN-ú elem elektronját. Lásd: atomok a nemesgázszerkezetet "szeretik".

"A H és a Cl inonkötéssel kapcsolódik?"

Nem. A Cl szívesen felvenne egy elektront, de a H nem adná le, mivel úgy nem nemesgázszerkezete lenne. Úgy viszont már mindkettőnek nemesgázszerkezete van, ha közösen használnak egy elektronpárt. Ez a kovalens kötés.

"Az ionkötéssel kapcsolódott molekulák közt dipol-dipol kölcsönhatás lesz, és ionrácsba kristályosodnak ki? "

Igen. Attól lehet dipólusos, mivel ugye az egyik atom a másiktól ellopja az elektronját.

"A másodrendű kötés megadja, hogy milyen rácsba kristályosodnak ki a molekulák?"

Nem feltétlenül.

"Az ionkötéssel kapcsolódott molekulák közt dipol-dipol kölcsönhatás lesz, és ionrácsba kristályosodnak ki?"

1. A molekulák definíció szerint semleges töltésűek, így ionos kötés nemigen alakul ki közöttük (ha eltekintünk az ikerionos szerkezetű anyagoktól, mint az aminosavak).

[Az igaz, hogy időnként az összetett (több atomból álló) ionokra is használják a molekula kifejezést, de ezek szigorúan véve nem molekulák!]

Ionos kötés (meglepő módon) ionok között alakul ki.

A dipol-dipol kölcsönhatás és az ionos kötés két teljesen különböző dolog. Ionos kötés ionok, tehát töltéssel rendelkező részecskék között lakul ki. Ez egy nagy energiájú, elsőrendű kötés. Dipol-dipol kölcsönhatás poláris molekulák között alakul ki. Ezek olyan molekulák, amik bár összességében semlegesek, mivel nem egyenletes bennük az elektronok eloszlása, lokális töltések lehetnek rajtuk. Ezek között a részek között elektrosztatikus vonzás alakul ki, ezt nevezzük dipol-dipol kölcsönhatásnak. Ez egy meglehetősen gyenge másodrendű kölcsönhatás.

A fentiekből következik, hogy az ionos kötéssel kapcsolódó ionok ionrácsban, a dipol-dipol kötéssel kapcsolódó molekulák molekularácsban kristályosodnak ki.

"A másodrendű kötés megadja, hogy milyen rácsba kristályosodnak ki a molekulák?"

Ezt a kérdést nem tudom értelmezni. Másodrendű kötés csak molekularács esetében lehet a rácspontok közötti összetartó erő. Ha erre gondoltál, akkor igen, megadja.

"Ezt a kérdést nem tudom értelmezni. Másodrendű kötés csak molekularács esetében lehet a rácspontok közötti összetartó erő. Ha erre gondoltál, akkor igen, megadja.

"

És mi a helyzet a grafittal?

#4

Mi lenne vele a helyzet? A grafitban a szénatomok között kovalens kötések vannak. Az más kérdés, hogy a rétegek között csak másodrendű kötés van, de egy réteg nem egy rácspont.