Érdemes általános iskolai meg középiskolai fizikát tanulni?

Csakhogy a fénynek nincs nyugalmi állapota, és olyan sincs, hogy nyugalmi tömeg.

Hominida! Nem tudom, hogy ezzel a hozzászólással mit akartál. Egyrészt, fentebb írtam, hogy a relativitást sem úgy magyarázzák el, ahogy kell, azt hiszem ez már egy súlyosabb hiba, mint a foton "tömegének" téves összefüggés alapján történő "számolása". Na de az a baj, hogy szegény gyerek ha egy kicsit gondolkodik azon, amit tanul, és amit tapasztal, olyan ellent mondásokkal kerül szembe, amiket nem lwhet feloldani.

Gondolok itt arra, hogy a fény miért nem lapít szét mindent? Csakmert az egyikből következik szerintem a másik. Ha a fénynek van tömege, az végtelenhez tart, vagy pont annyi a relativisztikus tömegnövekedés értelmében. Tehát az az irány amit miattam vett a kérdés, szerintem elég komolyan összefügg magával a kérdéssel. Dw ha szerinted nem nagy probléma, hogy hülyeséget is tanítanak általánosban , és közép suliban, akkor én kérek elnézést. Szerintem sokkal egyszerubb 1x megtanulni valamit jól, vagy többször valahogy, aztán kavarogjanak a fejedben a dolgok.

Ha pedig moderátorkodni szeretnél az oldalon, jelentkezz a staffnál!

Visszatérve az eredeti kérdésre: igen, érdemes. Ugyanis az oktatási intézményekben tanult dolgoknak nemcsak az a céljuk, hogy térgyi tudást adjanak, hanem hogy felkeltsék az érdeklődést, szélesítsék a látókört, fejlesszék a gondolkodást és ösztönözzenek a megalapozott, önálló véleményalkotásra. Legalábbis ideális esetben. Ehhez pedig nyilvánvalóan az szükséges, hogy minden diáknak a saját korosztályának és értelmi, ismereti szintjének megfelelő színvonalon mutassák be a világ különböző aspektusait az irodalomtól kezdve a matematikán és történelmen át a fizikáig.

Tehát egy általános iskolásnak csakis általános iskolai szinten lehet tanítani a fizikát. És igen, szerintem érdemes is. Elég szomorú lenne, ha felnőttek milliói kóborolnának a világban beszűkült tudattal, érdeklődéssel, ismeretekkel, lényegében műveletlenül, akik csak a sajét szakmájukhoz értenek és semmi másról nem képesek beszélgetni. És hogy ne így legyen, ehhez valamennyit a fizika oktatás is hozzájárul.

Mit értesz egyetemi szint alatt? Hogy a mechanikát rögtön a Lagrange-függvénnyel, az elektrodinamikát pedig a Maxwell-egyenletek differenciális és integrális formájával kezded? Mert ez kb. olyan lenne, mint egy ismeretlen nyelvet úgy elkezdeni tanulni, hogy azon a nyelven írt színdarabok mondatait próbálnád megérteni.

Először nyilván az alapokkal kezded, ugyanazokkal a dolgokkal, amiket általános iskolában is már tanítanak. A fizika nem más az egyetemen, csak precízebben, matematikailag jobban definiáltan közelítenek hozzá. De akinek ez az egész még új, az úgysem differenciálegyenlet-rendszerek megoldásával kezdni, hanem Newton II. törvényének egyetlen testre való alkalmazásával.

Ha a kérdésed még konkrétabban az, hogy a fizikával való ismerkedésedet érdemes-e egy általános iskolai tankönyv áttanulmányozásával kezdeni, akkor a válaszom az, hogy nem. De egy középiskolai nem haszontalan dolog. Már csak azért is, mert az egyetemi szintű fizikához matekból is kell ismerned a differenciál- és integrálszámítást, vektorszámítást (azaz lineáris algebrát) meg aztán később a valószínűségszámítás és komplex függvénytan is jól jön majd. De emellett elkezdeted a fizikai alapokat: newtoni mechanikát, elektrosztatikát, alapvető termodinamikát a tipikus állapotváltozásokkal, optikát.

A gimis szinten felüli fizikához azonban először inkább a matekra kell rágyúrnod.

Magyarul lehet, hogy nem létezik, de angolul elérhető egy olyan főiskolai (bsc) szintű átfogó fizika tankönyv is, amelyikhez nem kell haladóbb matek, csak érettségi szintű, és végig megy rendesen mindenen, amin egy alapozó könyvnek végig kell mennie. Ha egy érettségizett és angolul átlagosan tudó ember csak ebből tanul (+szótár), akkor nem marad le semmiről.

openstaxcollege.org/textbooks/college-physics

Sőt, az a további előnye is megvan, hogy pl. a fénynek nincs benne tömege. :)

Szerintem is az dönti el, hogy milyen szinítű könyvvel érdemes kezdeni, hogy milyen szintű leírást képes már megérteni az illető. Ha jól megnézzük, a magyar általános iskolás fizika könyvekben olyan fogalmak és jelenségek szerepelnek, amelyek nem túl absztraktak, és a négy alapműveletre épülő egyszerű egyenletekkel leírhatók. Az mondjuk szerintem túlzás, hogy ezeket szakosítva és fizika néven tanítják, de ez részletkérdés.

A mai középiskolás könyveknél kb. ott a határ, hogy mihez nem kell még analízis és egyéb nyalánkságok, meg olyan többlet témák szerepelnek általánoshoz képest, amelyekhez már megvan egy középiskolás absztakciós szintje, legalábbis mire érettsigézni fog. (A témák időbeli sorrendje pl. ma rosszabb, mint régen volt.) Első ránézésre tehát a középsulis könyvekben ugyanaz van, mint az elején említett bsc-s könyvben, valójában viszont én inkább arra szavaznék, mert abban legalább akkora hangsúlyt fektetnek a feladatmegoldásra, mint az elméletre, így még annál is több van benne, mint egy magyar tankönyvben és egy magyar példatárban együtt.