Vonatban feldobok egy követ. Hogy lehet, hogy belülről függőleges hajításnak tűnik, de kívülről nézve a kő ferde vonalon emelkedik a magasba, majd vissza ugyanazon a ferde vonalon esik?

inerciarendszertől függ

a számításokat pedig úgy érdemes csinálni, hogy a mozgás fajtája szerint szétszedni különböző tengelyekre és akkor eredőd vonni amire kíváncsiak vagyunk

itt pl y=v0 kezdősebességgel felfelé dobás

x=egyenes vonalú egyenletes mozgás (valószínűleg)

Én ugyan nem az előző válaszadó vagyok, de az illető nyilvánvalóan a relaivitás elméletre gondolt, aminek egyik alapvető megállapítása, hogy egy mozgás trajektóriája (pálya- és idővonala) attól a kordinátarendszertől függ, amelyikben a megfigyelő tartózkodik.

A mozgó vonaton álló megfigyelő vízszintes elmozdulása megegyezik a vonatéval és a feldobott kőével, ezért az ö-nak látszik, csak a fel-le mozgás látható.

Egy sín mellett álló megfigyelő viszont nem csak a fel-le mozgást, hanem a vízszintes mozgást is látja, ezért az ő számára a kő egy parabolapályát fut be.

Mivel a 3. példában ki tudtad számolni az impulzust, nem értem, hogy a 2.-ban miért nem?

Az ismeretlen tömegű és sebességű személygépkocsi tömege legyen x, sebessége y. Ekkor a teherautó tömege 4x, sebessége y/3. Ha ezeket összeszorozzuk, kapjuk, hogy az impulzusa 4xy/3, vagyis 4/3 xy. A személyautóé pedig xy, ugyebár. Vagyis a teherautó lendülete 4/3-szor, vagy 1.3333... szor nagyobb.

A 3. példában azt rontottad el, hogy nem vetted figyelembe, hogy a 28 m/s a FÖLDHÖZ KÉPEST ennyi, a fedélzethez képest ennél 15 m/s-mal kevesebb, mert azt a sebességet a kocsitól "örökli". "Saját" lendülete tehát csak 13x30=390 kgm/s.

Ez megint a koordináta rendszerek (vagy ahogy a másik válaszadó írta: inercia rendszerek) problémája...