Miért nem kettős bolygó?

A hold csillagászati definíciója az, hogy egy olyan égitest, amely egy mások, nem csillag jellegű égitest gravitációs terében kering.

Valójában a két égitest egy közös tömegközéppont körül kering. A Holdról nézve a Föld kering körülötte. Ha ott élnénk, a Földet tekintenénk Holdnak.

Jelenleg nem ismerünk olyan kettős rendszert, amelynek tagjai egyforma, vagy közel egyforma tömege lenne, csak olyanokat, amelyben az egyik jelentősen kisebb. Ezért még nem merült fel a kérdés, hogy milyen határtól tekintsuk mind a két objektumot bolygónak.

Kevesebb, mint harmada akkora átmérőjű, mint a föld. A térfogat tehát ennek a köbével arányos, és akkor még nem tartunk ott, hogy a sűrűsége is kisebb. A Föld vagy 60x nagyobb, mint a Hold.

Egy Plútónál már érdekesebb kérdés lenne.

#4

A Föld és a Hold tömegének aránya 81:1.

A Plutót és a Charont valóban kettős rendszernek tartják.

#6 Tudom, nem illik wikipédiát linkelni itt...

[link]

A kérdés nem hülyeség, valóban tekinthető a Föld-Hold páros kettős bolygónak. A fogalom csillagászatilag ismert, csupán nem nagyon használatos, mert nincs olyan példánk, ahol égetően szükség lenne rá. A Pluto-Charon páros lenne az általunk ismert égitestek közül a legmegfelelőbb erre az esetre, ha nem lenne éppenséggel a Pluto is bolygó szint alá degradált kődarab (konkrétan törpebolygó). Ha akarod, nevezheted kettős törpebolygónak ezt a párost, asztronómiailag nem lehet belekötni, csak nem szokás.

A Föld-Hold párosra is kábé igaz ez.

Valószínűleg nagyobb jelentőséggel bírna a kettős bolygó kifejezés, ha ismernénk minimum egy olyan párost, ahol a két tag tömegviszonya sokkal közelebb járna az 1-hez. Amíg ilyet nem ismerünk ,addig ott az ökölszabály, a kisebbik a nagyobbik holdja és kész.

Ettől még tudjuk, hogy az összes bolygó-hold páros, vagy akárhány tagú rendszer ÖSSZES tagja egy közös tömegközéppont körül kering, nem pedig a legnagyobb darab körül.