Elvileg a holdon, a légkör hiánya miatt bármilyen magasságban pályára lehetne állítani műholdat?

Pont azt írta ő is, vagy is utált rá, hogy nem kell hozzá...

Egyébként valami ilyesmi. Nyilván ha az adott helyen elindítod 10 méteren tuti találkozni fog egy heggyel vagy dombbal, szóval a körpályán lévő legmagasabb objektum felett lehetséges. Illetve ha jól emlékszem a Holdon a napszél miatt a felszíni por felszokott emelkedni a levegőben, tehát szokott mozogni a dolog, az épp nem légkör, de tud közeg ellenállni, így nagyon kis magasságokban nem igazán érdemes műholdat reptetni. Mindenesetre jóval közelebb a felszínhez lehetséges, mint a Föld esetében.

"felszokott emelkedni a levegőben"

Igen, ezt én se gondoltam komolyan. Javítás:

felszokott elemelkedni a talajról

Ideális esetben igen, bármilyen, még talaj fölötti magasságban van használható pálya.

Azonban, a valóságban több tényező miatt sem lehetséges az ilyen alacsony pálya:

1) A Holdnak is van légköre. Rendkívül elenyésző (és kb jobb vákuum, mint amit mi tudunk csinálni itt a Földön), de azért létezik, és több km/s sebességgel ez a nem sok atom is elkezd fékezni, így a szonda lassulni fog, és emiatt be fog csapódni.

2) A Hold közel sem ideális test - ebből kifolyólag a gravitációs tere is változik területről területre - ez pedig mind-mind torzítani fogja a pályát. A gravitációs hatás pedig a távolság négyzetével csökken, így minél messzebb vagy, ezek a lokális gravitációs különbségek annál kevésbé hatnak - de nagyon közel a felszínhez komoly torzítást fejtenek ki.

A NASA küldött két ilyen, alacsonyan keringő műholdat (GRAIL szondák), 55 km-es magasságban - itt már akkora volt a hatás, hogy hajtóművel kellett korrigálni a pályát, és a rajtuk lévő hajtóanyaggal is kevesebb, mint egy évig tudták tartani a pályájukat (igazából sokkal tovább maradhattak volna, amíg a pályájuk szépen lassan csökken, de inkább célzottan belevezették őket egy hegységbe).

De ez igaz a Föld esetében is - pl az ISS 300km körül kering, de időről időre emelni kell a pályáját - ott már nagyon-nagyon ritka a légkör, de a nagy sebesség miatt még így is fékeződik + a földi gravitációs anomáliák is hatnak rá.

Végeredményben, ideális esetben bármilyen pálya lehetséges, de gyakorlat sajnos messze van ettől az ideális esettől :)

Mi az, hogy "felszokott"?

Felszökött, vagy mi?

Amúgy ez azért nem működik, mert a Holdon elég gyakori a meteorit, ez porfelhőt kelt, ami elég magasra felmegy és gyakorlatilag lecsiszol mindent, ami ekkora sebességgel átmegy rajta.

#5-öshöz hozzátenném, a Holdon kifejezetten durva gravitációs anomáliák vannak, a kőzet sűrűsége területről területre drasztikusan változik néhol és ez sokkal agresszívebben "megrángatja" a műholdak pályáját, mint amennyit mondjuk a domborzati hatások okoznának.

Angolul MASCON (Mass Concentration) néven ismert ez a jelenség.

Többek közt ezek eredményezték a hatalmas holdi üregek teóriáját. Aminek persze az ufológusok nagyon örülnek.

Tisztelt uraim!

Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom, de NEM állítható akármilyen sugarú pályára egy műhold, még a Hold körül sem.

Az úrhajózásban három nevezetes sebességet definiáltak. Ezek az un. kozmikus sebességek.

Az I. kozmikus sebesség definíciója (Wikipeda):

"Az 1. kozmikus sebesség, vagy általánosságban körsebesség az a legkisebb sebesség, amely ahhoz szükséges, hogy az űreszköz egy égitest körüli körpályára álljon. Ennél kisebb sebességgel haladó tárgy nem tudja az égitestet megkerülni, hanem visszaesik a felszínére."

Ha figyelmesen elolvassuk, ez MINDEN égitestre vonatkozik, tehát a Holdra is, és légkörrel rendelkező, meg anélküli bolygókra, holdakra, csillagokra, üstökösöre, meg mindenre.

Tehát a Holdon is van ilyen sebesség, amihez egy a Holdat megkerülő, minimális sugarú körpálya tartozik. A Földön az I. Kozmikus sebesség értéke 7,91 km/s körül van, a Holdon 1,66 km/s. A körpálya magasságát (a Föld, Hold felszínétől mért távolságát) úgy lehet kiszámítani, hogy megkeresük azt a sugarat, amelynek a körívén 1,66 km/s sebességgel repülő testre ható centripetális erő egyenlő a Hold vonzóerejének, ahhoz az R sugárhoz tartozó értékével. Nem túl nehéz számítás, de most nincs hozzá kedvem.

A lényeg az, hogy van egy MINIMÁLIS magasság, amelyen a Holdat (vagy bármelyik égitestet) körbe lehet repülni. Ennél magasabban lehet körberepülni, de alacsonyabban nem.

Csak a teljesség kedvéért:

A II. Kozmikus sebesség a szökési sebesség, az a minimális sebesség, amellyej az űrezsköz elhagyja az adott égitest gravitációs vonzását. A Földön ennek értéke kb. 12,6 km/s

A III. Kozmikus sebességgel a Nap vonzóerejét lehet legyőzni, és a Naprendszerből lehet meglépni vele. Ez a Földpálya magasságában 16,1 km/s

A vonatkozó Wikipedia cikk:

[link]

Ajánlom neked is a kerbal space programot :)

Játék tudom, de a fizika és a pályák számítása (bár idealizált) de pontos - így magad is kipróbálhatod, hogy légkör nélküli égitesten akár 1mm magasságban is tudsz keringeni, van az a pálya és hozzá tartozó sebesség. Sőt, van hozzá mod is, ahol valós méretek (valódi Föld, Hold, stb) vannak, így magad is kísérletezhetsz vele, hogy vajon van-e a Hold körül nagyon alacsony pálya (elárulom: van)

Tisztelt Sir Butcher!

Tényleg az volna a helyzet, hogy azok az egyenletek, amelyek alapján Gagarint körpályára állították, a NASA embereket küldött a Holdra és több tízezer műholdat fellőttek, hibásak lennének? ÉS CSAK MOST SZÓLSZ!?!?

Minden tiszteletem a játékfejlesztőké, de nagyon kevés olyan csapat van, akinek a motorjában a fizika valódi egyenletei miatt kockáztatnák a gyors kiszámíthatóságot és a real time vezérlést. Ezeket az egyenleteket csak kiinduló pontnak tekintik, amit addig egyszerűsítenek, amíg a kívánt számítási sebességet elérik. Mert egy repülés szimulációban a legkisebb feladat a repülési magasság kiszámítása. Onnan tudom, hogy részt vettem ilyen projectben, egy repülés szimulációs program kifejlesztésében az elmúlt évszázad 80-as éveinek a vége felé (Commodore, Amiga, Enterprise és Spectrum számítógépekre).

Ugyanakkor nem azt mondtam, hogy egy bolygót vagy holdat ne lehetne körül repülni akármilyen magasságban. Erre akármelyik Harrier képes, néhány feltöltéssel a levegőben, de állítólag az A-380-asok egyetlen slukkra is megteszik. Pedig a Földnek légköre is van.

Csakhogy nem ez volt a kérdés. A kérdés az volt, hogy egy múholdat lehet-e akármilyen magasságú pályára állítani. NEM. A pályára állítás ugyanis azt jelenti, hogy EGYSZER felövöd (egy rakétával) és ott marad. nem esik le, és minden további meghajtás nélkül csak kering, kering, kering... Na ez az, amit nem lehet akármilyen magasságban megtenni. Minimum körpálya magasság kell.

Ennél alacsonyabb pályákon csak folyamatos hajtással lehet pályán maradni. De ebben a légkör nem zavar, csak több üzemanyag fogy. Persze egy légkör nélküli égitesten kellenek olyan hajtóművek is, amelyek a jármű magasban tartását végzik (magyarul lefelé irányulnak), mert légkör híján nem keletkezik felhajtó erő a szárnyakon vagy a jármű testén, ami fenn tartaná. Tehát lehet, hogy mégsem kell több üzemanyag a földi repüléshez.