Igaz az, hogy ha villamlastol kezdve elszamolunk a mennydorgesig, akkor?

Ahány másodperc (ha lassan számolsz, nagyjából ezt kapod meg) telik el a villámlás és a mennydörgés között, azt el kell osztani hárommal. Így körülbelül megkapod, hány kilométerre csapott be a villám.

Ennek az az oka, hogy míg a villám fényét gyakorlatilag abban a pillanatban látjuk, amikor becsap a villám (a fény sebessége 300 ezer km/s), addig a hang jóval lassabb: tengerszinten a levegőben a hang sebessége kb. 340 m/s, azaz jó közelítéssel a hang 3 másodperc alatt tesz meg 1 km-t.

Esőben nyugodtan lehet 10% al kevesebbel is számolni, de ez igazán nem lényeg, mert ezek becslések, ha magunkban számolunk úgy sem pontos :)

A 3 sec 1km is jó becslés lehet.

"Van villamlas eso eses nelkul? Ha nem, miert? En mindig csak akkor latok villamlast, ha van vihar is/esni fog. Miert fugg ossze a ketto?"

A villámláshoz sztatikus feltöltődés kell, ahhoz meg levegőben lévő anyag, ami fel tud töltődni, hozzá olyan mértékű légmozgás, nyomásváltozás és hőmérséklet-változás, ami ezt rendesen megmozgatja. Ezzel a hőmérséklet-változással és a levegőben lévő porral, mint kicsapódási góccal meg is van az alap a felhőképződéshez (perzse kell a légpára is).

Szóval a villámhoz szükséges feltöltődést kiváltó okok produkálnak felhőket is (a szárazvillám ritka esetétől eltekintve).

Az eső nem feltétlenül kell, az abszolút attól függ, milyen mennyiségű pára csapódik ki és azt a légköri körülmények mennyire tudják lepotyogásra bírni.