Ha a fénysebesség a maximum, akkor miért állítja a tudomány, hogy a nagyon távoli galaxisokat azért nem láthatjuk meg soha, mert gyorsabban távolodnak, mint a fénysebesség?
Kíváncsi vagyok, tud-e valaki értelmes választ adni, mert soha, sehol nem hallottam, hogy ezt megmagyarázták volna, és van, ahol csoportosan teszik fel a kérdést, mert relatíve sokan kiszúrják, de választ kizárólag én tudok adni, akik pedig szintén értik, nem szólnak egy kukkot sem.
Még egy kis adalék: a tudományos tétel szerint a Világegyetem az első másodperc törtrésze alatt több ezer fényév átmérőjűre duzzadt. Amikor a Kozmosz százvalahányezer éves korára már átlátható lett, akkor olyan fotonok (fényrészecskék) indultak el felénk, amik most értek a távcsövünk lencséjébe. Azaz 13,7 milliárd év kellett hozzá. Miközben - ha a Kozmosz csak fénysebességgel tágult volna - nem utazhatott volna egy 150 ezer éves Kozmoszban 13,7 milliárd évig a fény, hogy hozzánk jusson.
Nos, kinek milyen megoldási ötletei vannak? (Plusz aki tanulta, ezért tudja.)
válasza:Előző tudom hogy semmit nem értesz Einstein tanításaiból de ne rajtam vezesd le a feszültségedet.
Bemagoltál nem kis lexikális tudást pár év alatt ezt elismerem de mire mész vele ha egy egyszerű fejtörőt nem tudtál megoldani...
Én vitatkoztam már nem kis tudású egyetemistákkal a critical biomasson a különbség az volt hogy ők minden egyes állításomat darabokra szedték ,foglalkoztak vele(m) és kijavították az ő tudásuk szerint , te semmi mást nem csinálsz csak leugatsz mert neked el kell hinni hogy elvégeztél valamit ami miatt minden állításod helyes.
A probléma már megint az hogy a kérdező meg eltűnt és nem derül ki hogy ő mit gondol csak veled szócsatázok ami tök felesleges hisz te egy magas lovon ülsz.
Köszönöm a válaszokat, a rossz válaszok is tanulságosak, mert elgondolkodtatnak és további ötleteket adnak. Ugyanakkor néha közismert fizikusok szoktak (mellékesen) megjegyzéseket tenni arról, hogy olvasgatják az internetet, és sokan nagy pofával tolják, pedig nem értik, dehogy értik. Az én megfigyeléseim szerint általában a leugató jellegű hozzászólások - szinte minden esetben - az erősen hiányos ismeretekkel állnak párhuzamban. Ugyanakkor nem a közismert, hanem a világ legnagyobb legnagyobb fizikusai pedig gyakran elmondják a relativitáselmélettől a kvantumfizikáig, hogy ők bizony nem értik, illetve a relativitáselméletet nagyon kevesen értik igazán, a kvantumfizikát pedig senki. Ők nem szégyellik bevallani, és ettől még a legnagyobbak maradnak. Tehát az alázat valóban szükséges, és a kommunikációra is pozitív hatással van.
#7 A Felfúvódás első másodperce alatt - feltételezem - azt értik, ha mi nyugalmi tömegként szemlélődünk. Egy elképzelt nyugalmi állapot számára telt el egy másodperc. Ennyi idő alatt tágult a Világegyetem a fénysebesség több ezerszeresére. De lehetett százszorosa vagy több milliószorosa, a lényegen nem változtat.
Az alatt, hogy a hozzánk képest fénysebességnél gyorsabban távolodó területek magukkal vitték az anyagot, természetesen azt értem, hogy ott is saját idő van, és egy saját rendszerben. Tehát Einstein relativitáselmélete semmiben sem sérült.
Ha valaki ezt vitatja, akkor a következő kérdésem az lehetne, hogy mi számít nyugalmi pontnak, amikor egy test zéró sebességéről beszélünk? Mihez képest kell zérónak lennie, hogy ő öregedjen a leginkább?
A válasz, gondolom, az, ami volt: hogy a relativitáselmélet éppen arról szól, hogy nem tudunk abszolút viszonyítási pontról, hanem mindig az adott rendszerben létezik egy nyugalmi tömeg, de 10 milliárd fényévnyi távolsággal odébb pedig az az objektum öregszik vele azonos mértékben, ami hozzá képest lehet mozdulatlan, de közeledhet 200 ezer km/sec sebességgel, vagy távolodhat 250 ezer km/sec sebességgel. Mégis mindketten azonos mértékben öregszenek. Akkor is, ha az egymástól való távolságuk százmilliárd fényév, és a mi objektumunkból nézve a másik a fénysebesség nyolcszorosával távolodik.
Mert ha nem, akkor egy testnek milyen sebességgel kell mozognia, ha 1 milliárd fényéven belül semmilyen anyag nem veszi körül? Hanem van a feje fölött (1 milliárd fényévvel odébb) egy galaxis, ami 100 ezer km/sec-cel közeledik hozzá, a lábai alatt egy másik, ami 30 ezer km/sec-cel közeledik hozzá, és tőle jobbra egy harmadik, ami 250 ezer km/sec-cel távolodik tőle? Mind 1 milliárd fényévre van. Nyilván a saját viszonyítási rendszer dönt. Ezért nem számít, hogy a távoli rendszerben az ugyanolyan idődilatációval rendelkező test hozzánk képest milyen gyorsan mozog.
De sok mindent mondtak már a relativitáselmélet következményeiről, amikről aztán azt állították, rájöttünk, hogy mégsem volt helyes a tényállítás.
Brian Greene elméleti fizikus pl. azt állítja, hogy a relativitáselméletből következik, hogy a múlt, a jelen és a jövő együtt van jelen, és ha pl. egy 10 milliárd fényévre lévő lény 5 km/h-val közeledik vagy távolodik tőlünk, attól függ, hogy az idő a jövőbe, vagy a múltba tolódik el. Így elvileg nézhetnénk a jövőjét vagy a múltját, ahogyan ő is a miénket. Kíváncsi lennék, kinek, mi erről a véleménye. Ezek vélemények, Greene-nek ez a véleménye, és ezt ő tényként állítja, de nem ugatja le, akik másként látják vagy nem értik.
Tehát alázattal, mert nem bűn az, ha bárki nem ért bármit, vagy ért, de nem világosan. Amit a kérdésben megfogalmaztam,arról is sokat vitatkoztak a fizikusok, ma is ezt teszik. Hogy milyen következményei vannak a relativitáselméletnek, ma is vita tárgya, tehát nem tudatlanság, ha bárki, bármire nem tud biztos választ adni.
De érdekes, ami válaszok itt születtek, és mindből lehet tanulni, a rossz megközelítésektől sem kezdett senki agyi neuronhálózata visszafelé fejlődni, hanem újabb logikai struktúrák épülnek a meglévő hálózatokra.
válasza:"Így elvileg nézhetnénk a jövőjét vagy a múltját, ahogyan ő is a miénket."
Nem, ez nem igaz. Mindig csak az arányok változnak, tehát mindig csak a múltat látjuk - az változik, hogy MENNYIRE múltat és az milyen gyorsan telik.
Ezen kívül az egy ponton történő események sorrendje mindenhonnan nézve ugyanaz (megint csak a sebességek, időtávok változhatnak).
válasza:Nagyon nem értek egyet az első soraiddal .
Kifejezetten ez a példa amit kérdésként írtál ki megmagyarázható egy 100% osan bebizonyított alkalmazott tudománnyal ,hát nem tudom milyen fizikus lehet az aki ezt nem érti de az inkább tényleg maradjon csöndbe itt alázatnak helye nincs. Olyan mint ha nem értenéd a szorzó táblát és alázatra szólítanád fel a többieket ,ismétlem ez a relativitás elmélete egy alkalmazott tudomány helye nincs értetlenkedésnek.
Megint elindulsz egy hibás logikán azzal a nyugalmi tömeges képzeletbeli időállapottal vagy mi a franckarikával.
Próbáld feldolgozni, hogy a mondatban elhangzó első másodperc az a szétrobbanó anyagra helyezett vekker által mért első másodperc míg az ezer fényév átmérő kifejezés a jelenleg a föld lassú sebességén lévő eszközökkel mért távolság.
Kezdj el gyorsítani egy órát ,minél inkább közelíted a c t annál nehezebben fog mozogni a mutatója . Mivel minden részecske gravitációs hullámokat bocsát ki fénysebességgel ha a haladás irányába a részecske is eléri ezt a sebességet akkor a parányi óramutató egyik oldaláról nem tudnak már eltávolodni a hullámterek hanem feltorlódnak vagyis a saját gravitációjában akad el a mutató ami ekkor már piszok sűrű . Ezért jön ki a virtuális tömegnövekedés ami virtuális energia többletet is jelent ,mivel a feltorlódott hullámtér áthatolhatatlan végtelen tömegnövekedés -energia párosul az áthatolására vagyis c meghaladására.
Ugyan ezt leírhatjuk egy képzeletbeli térrel is mint egy úszómedence amiben a víz a tér és a bele lőtt puskagolyó nem haladhat egy értéknél gyorsabban a víz közegellenállása miatt . A közegellenállásra itt is igaznak kell lennie hogy semmi tehát az információ sem haladhat gyorsabban miatta. De ezt csak a te kedvedért a valóságban nem a tér a közegellenállás hanem az anyag kisugárzott g hullámtere.
Nehogy szó szerint vedd a discoverin a gumilepedős kísérletet a gravitációs tér ábrázolására az csak egy bemutató eszköz, elég nehéz lenne óriási mágnesgolyókkal előadást tartani pedig az a valódi gravitációs sugárzást reprezentálná mert közvetítő közeg nélküli távolhatás.
válasza: válasza:Bizony bizony tény hogy a gravitáció jelensége egy közeg nélküli távolhatás melynek a sebessége legalább azonos a fényével.Az is tény hogy minden létező dolog hullámtulajdonságú ,ha szerinted ez a felfedezés Nóbel díjat érdemel akkor le vagy maradva pár körrel.
Ahogy a fény doppler jelenséget mutat úgy a gravitációs hullám is azaz képes feltorlódni és kinyúlni a forrás anyag mozgásának függvényében,az eseményhorizontodon való utazás amikor előtted a hullámaid végtelen "kék" eltolódást szenvednek mint doppler jelenség csak itt nem kékség lesz hanem áthatolhatatlan sűrű de mérhetetlenül vékony gravitációs fal.Ezért nem tudsz a határértékednél gyorsabban menni ,nem azért mert gipsz jóska is elindult a másik irányba 1c vel ,vagy mert belehaladtál egy szupercsillag vonzáskörzetébe ,azok csak rátesznek egy lapáttal a te feltorlódott ellenállásodba de bármekkorát is tesznek rá az maximális el nem érhető sebesség az az ismert szám lesz.
Ha pár tudós ezt csak úgy tudja elképzelni mint a medencés verzió vagyis kreál egy térszövet fogalmat amiben az anyag tömegszáma függvényében hol ritkább hol sűrűbb szövetet képez ezzel még nem magyarázta meg a vonzást .Egy statikus térrel nem lehet megmagyarázni a vonzást, a gumilepedős példa mint statikus térbenyomódás egy csalás mivel csak azért gurul oda a kis billiárdgolyó a nagy bówling golyóhoz mert közben a föld gravitációja lehúzza a kísérletben szereplő elemeket. Csináld meg ezt a kísérlet az űrben ha tudod.
A gravitáció nem egy statikus térforma hanem egy dinamikus sugárzó hullámtér amit az anyag bocsájt ki a puszta létével.
Különben is miért ragaszkodsz olyan elképzelésekhez amikre nincs is példa a természetben . A fényhullám is a forrásából indul ki és gyakorol hatást a másik anyagra. Miért szükséges egy tömegnek először benyomni a teret majd egy másik tömegnek belegurulnia a benyomódásba ?,ez egy teljesen fölösleges értelmetlen közbeiktatás hiszen a két tömeg közti erőviszonyokat a két tömeggel ki tudjuk számolni!
Ha arrébb gurul a labda akkor a benyomódás is arrébb megy vagyis a térbenyomódás egyszerűsíthető magával a labdával.
Ha most a mágneses térre gondolsz mint ellenpélda mert hogy az statikus helyzetben is vonz-taszít miközben közeg nélküli távolhatás közlöm hogy a mágneses effektus is gravitációs hullám sugárzás ,az extra tulajdonságot csupán az okozza hogy a teret keltő atomok polarizáltan helyezkednek el a mágnesrúdban vagy a rézvezetékben.Ahogy megszűnik a rendezettség ,az extra tulajdonságok megszűnnek és csak az ismert g tul marad ,leejted leesik.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!