Mitől függ egy vegyület vagy anyag olvadáspontja?

Leginkább a molekulák közti kölcsönhatásoktól. Ha elsőrendű (=erős) kölcsönhatások vannak, mint a kovalens, ionos és fémes, akkor kevés kivétellel nagyon magas az olvadáspont. A másodrendű kötések esetén is egyértelműen a kötéserősség meghatározza az olvadáspontot. Erős hidrogén-hidak esetén magasabb, dipólusos kölcsönhatások esetén alacsonyabb, diszperziós kölcsönhatás esetén még alacsonyabb.

Igazából ez alapján az egy tulajdonság alapján a legtöbb esetben nagyon jól be lehet tippelni az olvadáspontot. Függ még kis mértékben a nyomástól, a kristályszerkezettől, és kb ennyi.

Kivételt képeznek a polimerek, ahol hiába gyenge a kötés két molekula között, de a méretből adódóan sok-sok kötést kialakítanak, így mégis viszonylag magas olvadásponttal rendelkeznek. Illetve kontra intuitíven viselkednek az alkálifémek, amiknek fémrácsuk ellenére alacsony az olvadáspontjuk. Mert a fémrács nem olyan erős, mint az átmeneti fémek esetén.