Egy fizika kiselőadáshpz kéne segítség de én nem értem. A távvezetékekel kapcsolatos?

Az egyik ami eszembe jut az, hogy a testen átfolyó áramnak az ellenállása határozza meg a testben fellépő áram erősségét. (I=U/R) Ezért értelmetlen más paraméterrel jellemezni egy feszültség alatt álló vezetéket.

De mivel a keresőkulcsaid között szerepel a primer, szekunder valószínűleg a transzformátorról kell előadást tartanod. Ott pedig megemlíteni, hogy az áramot magas feszültségen éri meg elvezetni A-ból B-be ehhez pedig átalakítják "transzformálják" a megfelelő állomásokon.

Két képletből érdemes kiindulni:

- az első Ohm törvénye: R = U / I

- a második az elektromos teljesítmény képlete: P = U * I

Mivel U és I között Ohm törvénye egy elég egyszerű kapcsolatot képez, így a második képletben akár I-t, akár U-t kifejezhetjük, ha szeretnénk, mindkettőt szokás használni. Így:

1. I = U / R, P = U * I; --> p = U^2 / R

2. U = R * I, P = U * I; --> P = I^2 * R - nekünk erre a képletre van szükségünk. Mi történik tulajdonképpen az áram szállítása során? Elektronok mozognak a nagyfeszültségű távvezetékben, amelyek majd elektromos fogyasztókat hajtanak meg. Csakhogy menet közben az elektronok folyamatosan "súrlódnak" a távvezeték részecskéin, így hőt termelnek. Minél több elektron halad a távvezetékben, természetesen annál több hőt fognak termelni. Tehát minél kevesebb elektron halad át a vezetéken, annál kevesebb elektromos energia fordítódik a vezeték melegítésére. Márpedig az áramerősség éppen azt adja meg, hogy másodpercenként hány elektron halad át a vezetéken! Ebből pedig már következik, hogy minél kisebb az áramerősség, annál kevesebb hő fog termelődni, és annál kevesebb áramot "pocsékolunk" el.

Nos, ezért transzformálják fel az erőművekből érkező áramot, és ezért nem 230 V-os feszültségen "szállítjuk" az áramot az erőművektől a háztartásokig.

#3-nak:

Azt mondod, hogy:

"p = U^2 / R

P = I^2 * R - nekünk erre a képletre van szükségünk. "

De miért a második képletre van szükségünk?

Miért nem az elsőre?

Mert ugya az elsőben U^2 van, vagyis a fesz. növelésével akkor négyzetesen nőne a hőveszteség is, nem?

"Mert ugya az elsőben U^2 van, vagyis a fesz. növelésével akkor négyzetesen nőne a hőveszteség is, nem?"

De adott teljesítményen az áramerősség a feszültséggel fordítottan arányos, a hőveszteségnél viszont négyzetesen számít. Vagyis fele áramerősség negyedakkora veszteséget produkál és ez a lényeg.

Tízszeres feszültség például tizedakkora áramerősséggel századakkora veszteség.

#4: arra nem gondoltál, hogy a veszteségi képletekben mind az U, mind az I az nem a rendszer paramétere, hanem az ellenállásé. Ugyan az I-né a kettő ugyanaz, de a távvezeték névleges feszültsége és a távvezeték két vége közti feszültségkülönbség az marhára nem ugyanaz (ugyanakkora átvitt teljesítménynél magasabb rendszerfeszültségen, mivel kisebb az áram, a feszültségkülönbség is kisebb, szóval mindkét képlet használható).

Mindig hozzá kell tenni, mert ha nem tesszük hozzá, más hozzáteszi, hogy ez egyszerűsítő kép, más hatások is vannak, nem csak az (egyenáramú) ellenállás.

Ami a kérdést illeti, a veszteségi okfejtés kiegészíthető, hogy tehát elvileg minél magasabb a feszültség, annál jobb nekünk, a feszültség viszont a távvezetéket tekintve (azt tekintve sem, de az most mellékes) nem növelhető korlátlanul, mert fázistávolságok, szigetelő méretek, föld feletti magasság kánikulában, stb. Ezért hát fontos, mekkora feszültségű.

De ha még jó pontokat akarsz gyűjteni, hozzáteheted, hogy elégtelen megközelítés, hogy ha csak a feszültséget nézzük, mivel a valóságban most is van olyan 120 kV-os madzag, amin mehet 400 A, meg amin mehet 1000 A. Azért az nagyon nem mindegy.