Ha a bolygók valójában egyenes pályán haladnak egy a Nap által meggörbített térben, akkor a fénysugarakra ez miért nem vonatkozik?

De, vonatkozik.

Mit értessz kis mérték alatt? Azt, hogy nem keringenek egy objektum körül, mint ahogy a fekete lyukaknál?

A fénysebességük miatt.

Ennek szemléltetésére is teljesen megfelel a gumilepedős analógia. Vagy akár a gördeszkázó fiatalok is, amikor a vályú oldalán gurulnak. Vagy a Nascar versenyautók, amikor a döntött íves kanyarba belemennek 250-nel, és a sofőr akár el is engedheti a kormányt, mert az autó magától megy az íven.

Gondolj el egy tölcsért. Ebben ha meglöksz egy golyót, akkor egy bizonyos sebességgel egy bizonyos magasságban fog gurulni körbe-körbe. Ha nagyobb a sebessége, akkor magasabban, ha kisebb, akkor alacsonyabban. Tehát minél nagyobb a tölcsér falának meredeksége, annál nagyobb sebességre van szüksége a golyónak ahhoz, hogy ugyanazon magasságban keringjen - vagy minél nagyobb sebessége van a golyónak, annál meredekebbnek kell lennie a tölcsér falának ahhoz, hogy adott magasságban keringjen.

A tér is valami hasonló módon görbül meg a tömegpont körül. Csak igen nehéz elképzelni 3D-ben a dolgot, ezért szokták a gumilepedős példát hozni. Annyi szerencsénk van, hogy a bolygók nagyjából ugyanazon síkban keringenek a Nap körül (ekliptika), így teljesen hasonlóvá válik a dolog a gumielepedőhöz. A Nap nagy tömege behorpasztja a teret, és a bolygók ebben a horpadt térben keringenek körülötte. A Naptól való távolság és a bolygók keringési sebessége (és ideje) között szoros összefüggés van, minél közelebb van a Naphoz, annál gyorsabban kell keringenie, mert annál horpadtabb, görbültebb is a tér. Ha egy bolygó nagyobb sebességre tenne szert, akkor kijjebb is tudna evickélni ebből a gravitációs kútból, megnőne a Naptól való keringésének távolsága. Ha még jobban megnő, akkor még kijjebb tudna szökni, ha pedig eléggé megnőne a sebessége, akkor el is hagyná a Naprendszer "tér-horpadását".

A fény egy baromi gyors cucc. Olyan nagy a sebessége, hogy nemhogy a Naprendszert képes elhagyni, hanem gyakorlatilag alig módosítja a Nap gravitációs kútja a mozgásának irányát. Betér ebbe a horpadásba, és majdnem ugyanazon a vonalon el is hagyja, amit mi egyenesként aposztrofálnánk geometriailag.

Az általános geometriában nincsenek tömegpontok, ott húzol a vonalzóval egy egyenest, és kész, az egyenes. Azonban a valóságban ez nem teljesen így működik. A valóságban hatás és ellenhatás játszódik le minden időpillanatban és távolság megtétele után, minden létező dologra vonatkoztatva. Gyakorlatilag a Nap is elmozdul a fénysugár elhaladásakor a foton felé, hiszen az vonzerőt fejt ki rá. Csak ez egyrészt olyan apró elmozdulás, hogy nemhogy mérhetetlen, de szinte kiszámíthatatlan is, másrészt a Nap körül-közelében nagyon sokszázezertrilliárd fénysugár halad keresztül-kasul minden milliomod másodpercben, így ez a hatásuk egyébként is kiegyenlítődik.

Az, hogy egy tömegre milyen mértékben hat a gravitáció, függ a saját tömegétől is. (Egy kalapács nehezebb, mint egy papírlap.) A bolygónak nagyobb a tömege (saját gravitációja), mint egy fotonnak.

És itt nem a hagyományos tömegről van szó, mert olyan értelemben a fotonnak nincs tömege, hanem az energiájából fakadó "tömeg", vagy inkább gravitációs hatás.

"One feature of this new law is quite easy to understand is this: In Einstein relativity theory, anything which has energy has mass -- mass in the sense that it is attracted gravitationaly. Even light, which has energy, has a "mass". When a light beam, which has energy in it, comes past the sun there is attraction on it by the sun."

[link]

[link]

A fény is a legrövidebb görbe mentén halad el a Nap mellett, csak nagyobb a sebessége, mint a bolygónak így a Nap nem "tudja" körpályára állítani. Ugyan ez történne egy nagy sebességű bolygóal.

"És ebben a görbült térben mivel erők nem hatnak,"

Hogyne hatnának! Ha nem hatna semmilyen erő, akkor mitől lenne görbe a tér, amelyben a Föld mozog?